Faludi Gábor (színigazgató)
Faludi Gábor | |
Született | 1846. május 1. Tét |
Elhunyt | 1932. május 4. (85 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei | |
Foglalkozása | színigazgató |
Sírhelye | Salgótarjáni utcai zsidó temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Faludi Gábor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Faludi Gábor, 1886-ig Waltersdorf (Tét, 1846. május 1.[2] – Budapest, 1932. május 4.) magyar színigazgató, a budapesti Vígszínház egyik alapítója és első igazgatója.
Életpályája
[szerkesztés]Waltersdorf néven született 1846-ban Téten, az ottani izraelita anyakönyv szerint; szülei Waltersdorf Salamon es Klein Szali kereskedők voltak. 1878-ig kereskedő volt Devecseren. Ekkor Budapestre költözött és megalapította bérleti alapon az első magyar színházjegyirodát. 1886-ban Wattersdorf családi nevét Faludira változtatta.[3] 1896-ban Keglevich István gróffal és Szécsi Ferenc íróval megszervezte a Vígszínházat, jelentékeny mennyiségű részvényt jegyzett és ő vezette a színház gazdasági ügyeit, majd Keglevichnek és Szécsinek a színház kötelékéből történt kiválása után Faludi maga vette át a színház vezetését. 1917-ben bérbe vette a Városi Színházat is.
A Vígszínház alapításától, 1896-tól kezdve fontos szerepet játszott a magyar színházi életben. Kezdetben inkább játékstílusának újdonságával és bemutatott darabjainak frivolságával hívta fel magára a figyelmet, majd 1907-től a kortárs magyar polgári dráma egyik legfontosabb teátrumaként az irodalmi életben is meghatározó tényezővé vált. A Vígszínház elsősorban a gyorsan asszimilálódó német és zsidó eredetű polgárság lakhelyének, a Lipótvárosnak vált jelképévé.
Családja
[szerkesztés]Lővy Josefin férje, Faludi Miklós, Jenő, és Sándor színigazgatók apja. A lánya, Faludi Hermina, Vázsonyi Jenő felesége volt aki 1906-tól vasúti és hajózási főfelügyelő és 1914-től a MÁV igazgatója, valamint Vázsonyi Vilmos miniszternek a sógornője.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Téth/Tétszentkúti izr. születési anyakönyv 3/1846. folyószám.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 52676/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 15. oldal 13. sor.
Irodalom
[szerkesztés]- Bárdi Ödön: A régi Vígszínház (Bp., 1957)
- Hunyady Sándor: A Vígszínház 40 éve (Bp., 1936)
- Kellér Andor: Bal négyes páholy (regény, Bp., 1960)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Vígszínház – Intézménytörténet
- Netlexikon.hu
- A Vígszínház weboldala
- https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/17.html
További információk
[szerkesztés]- A Vígszínház
- A népopera
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. .
- Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998