Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület
| Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület | |
 | |
| Ország |  Magyarország |
| Elhelyezkedése | Alföld: Hevesi-sík |
| Legközelebbi város | Heves, Heves vármegye |
| Névadó | éger (taxon) |
| Terület | 0,181 km² |
| Alapítás ideje | 1989 |
| Felügyelő szervezet | Bükki Nemzeti Park Igazgatóság |
| Elhelyezkedése | |
 Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683000°N 20.317000°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 20° 19′ 01″47.683000°N 20.317000°E | |
| Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi terület témájú médiaállományokat. | |
Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Terület Erdőtelek mellett található. A község és környéke bővelkedik a természeti értékekben és látnivalókban: a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet több kisebb-nagyobb foltja is a falu környékén helyezkedik el, amelyek a szikesedő puszták szépségeit és értékeit mutatják be. A terület érdekessége, hogy az égerláp viszonylag száraz területen alakult ki.
Védetté nyilvánítás
[szerkesztés]A javaslattevő az – akkori nevén – Egri Tanárképző Főiskola Növénytani Tanszéke volt. A javaslat kelte 1987 májusára tehető. A területet 1989 március 1-i hatállyal, rendeletben nyilvánította védetté az erre illetékes tárca, akkori nevén a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (ma Vidékfejlesztési Minisztérium).[1] Az égerlápot jelenleg a Bükki Nemzeti Park kezeli, felügyeletét az Erdőtelki Arborétum vezetője gyakorolja.
Területi adatok
[szerkesztés]- Területe: 18,1 hektár
- A terület természetvédelmi törzskönyvi száma: 206/TT/89.
- A terület rendeltetése: „Az égerlápi és fűzlápi valamint az eredeti mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése.
Földrajzi elhelyezkedés
[szerkesztés]Az Alföld északi részén fekvő Hevesi-síkon, azon belül a Hevesi-homokháton helyezkedik el, Erdőtelek község belterületének északi széle közelében, nem messze a településen átvezető 3208-as úttól. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47°39’, keleti hosszúság 20°21’.
Éghajlat
[szerkesztés]Bacsó-féle körzetbeosztás szerint: I/b (Nagyalföld középső legszárazabb vidéke). A körzet évi középhőmérséklete 10 °C, évi átlagos hőingása 23,0-24,5 °C.
Geológiai és hidrológiai viszonyok
[szerkesztés]A védett terület pleisztocén őshomokon, a Tisza jobbparti vízgyűjtőjében fekszik. Fő befogadója a Hanyi-ér (teljes vízgyűjtő területe 304,7 km²). A Hanyi-ér medrének alsó szakaszán 1965, 1966, 1971. években végeztek mederrendezést.[2] A védett területen több kutat is fúrt (4db) a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI), melyek a talaj vízszintingadozását hívatottak szolgálni.
Talajadottságok
[szerkesztés]Genetikai talajtípus szerint, a terület központi részét képező égerláp alatt enyhén tőzeges, kotusodó láptalaj található, ez a védett terület szélén réti talajokba megy át. Az 1970-es években a védett terület több pontján talaj-mintavételezés történt. Ez alapján a talaj kémhatása gyenge lúgosságot mutat (vízben mért 7,8-8,3). CaCO3 magas, 15% fölötti, összes sótartalom és Na-tartalom valamennyi mintánál kedvező, alacsony.
Flóra
[szerkesztés].jpg)
Növényföldrajzi besorolás: Az Északi-középhegység (Matricum) és Alföld (Eupannonicum) flóravidék határán, a Borsodense-Agriense-Cirsicum flórajárás által közrefogva kialakult azonális vegetációtípus. Az égerláp növényfajai az itt fellelhető élőhelytípusok szerint kerülnek csoportosításra. A ritka fajok között említést érdemel néhány védett növény sziki és mocsári fajok egyaránt, ezen belül is pl: a Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana).
A védett területen az alábbi élőhelytípusok fordulnak elő
- Zárt nádas: Média:Nádas.jpg
- Nedves mezofil rét, kaszáló: Média:Kaszáló_rét.jpg
- Láperdő (égeres): Média:Mézgás_éger_(Alnus_glutinosa).jpg, Média:Lábas_éger.jpg
- Bokorfüzes
Fauna
[szerkesztés]Az Erdőtelki Égerláp Természetvédelmi Területre vonatkozó zoológiai kutatási adatok igen csekély mennyiségben állnak rendelkezésre. Az 1990-ben végzett, főként gerincesekre vonatkozó megfigyelések alapján a száraz pusztai környezetbe ékelt láperdő folt, mint „oázis” gazdag állatvilágot vonz. Ez a hatás megmutatkozik a helyben szaporodó, lokális fauna összetételében, de jelentős az átvonuló madárpopulációk vonatkozásában is.
Gerinctelenek
[szerkesztés]A gerinctelen fauna mind az Ízeltlábúak (Artrophoda), mind a Puhatestűek (Mollusca) vonatkozásában gazdagnak mondható. Ezek pontos leírása és kielemzése sajnos a mai napig még nem történt meg. Számos „vörös könyves” lepkefaj (Lepidoptera)-(főként bagolylepkék-Noctuidae) előfordul a területen.
Gerincesek
[szerkesztés]A területen terepbejárásra, felmérésre, faunisztikai szempontból legutoljára 1990-ben került sor. Ekkor 104 faj előfordulását állapították meg, ezek közül 81 védett, 23 a nem védett, illetve vadászható kategóriába tartozott. A védett területen előforduló gerincesek közül néhány alább kerül felsorolásra:
Számos kétéltű (főként békafaj);fokozottan védett ragadozó madarak, mint pl.: a Kerecsensólyom (Falco cherrug), Parlagi sas (Aquila heliaca), Hamvas rétihéja (Circus pygargus), stb. Megtalálható itt a „vörös könyves” Túzok (Otis tarda), Őz (Capreolus capreolus), Mezei nyúl (Lepus europaeus), Fácán (Phasianus colchicus), Fogoly (Perdix perdix), Gímszarvas (Cervus elaphus)- és Vaddisznó (Sus scrofa) is előfordul. A vízi szárnyas és halállomány különösen nagy egyedszámmal képviselteti magát.
Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők
[szerkesztés]Erdőgazdálkodás
[szerkesztés]Az égerest az idők során többször levágták. A védetté nyilvánítás óta beavatkozás, kezelés nem volt, jelenleg érvényben lévő üzemterve nincs. Fakitermelés csak a természetvédelmi kezelés részeként, a folyamatos erdőborítás érdekében végezhető.
Mezőgazdálkodás
[szerkesztés]A védett terület K-i szélét szántóföld határolja, ahol intenzív mezőgazdálkodás folyik. A védett terület É-i oldalát határoló kaszálón gyepgazdálkodás folyik, amelyet szintén a természetvédelmi kezelés egy részeként végeznek.
Vadgazdálkodás, halászat
[szerkesztés]A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn, valamint a vadállományt a természetes vadeltartó képességnek megfelelő szinten kell tartani. Halászati tevékenység nincs a védett területen.
Elhelyezkedés, megközelíthetőség
[szerkesztés]Közvetlenül Erdőtelek község mellett, annak központjától északnyugatra, az Arborétum szomszédságában fekszik. Megközelítése a határoló utakról, vagy az Arborétumból nyíló kapun át lehetséges.
Bemutatás
[szerkesztés]Rendszeres látogatás a területen nincs, bemutató létesítmény a területen nincs. A védett területre 2010 márciusában egy rövid tanösvény-tervezet készült el.
Kutatás
[szerkesztés]
A védett terület korábbi kezelője (FŐKERT) tervezést megelőző alapfeltárásokat végzett (talajtani, geodéziai stb.), valamint felmérte a területen lévő növényállományt. A MÁFI-kútcsoport kevésbé helyi, inkább országos összehasonlításra szolgáltat adatot.
Tájképi és kultúrtörténeti értékek
[szerkesztés]Jellegzetes „turjános”, bokorfüzes égeres, kaszálóréti foltokkal mozaikos tájkép. Kultúrtörténeti értékek a vizsgált területen nincsenek.
Veszélyeztetések
[szerkesztés]Közvetlen veszélyeztetés
[szerkesztés]A belterület közelsége (illegális fakitermelés, kommunális szemét lerakása, területfoglalás), kiszáradás, illetve a vízutánpótlás elmaradása, vízelvezetés, területcsökkentés, vadászat, csigagyűjtés.
Potenciális veszélyeztetés
[szerkesztés]A műtrágya bemosódása az égeressel szomszédos szántóterületekről, vegyszerezés esetén a kemikáliák „besodródása, száraz odvas fák (holtfák) kivágása, kihordása a területről – ez az odúlakó madárfajok, denevérek életterét csökkenti, kaszálás elmaradása a réteken, amely a gyomosodás irányába hat, vízminőség romlása a csatornákban (kommunális és mezőgazdasági szennyezés).
.jpg)
Források
[szerkesztés]- 14/2008 (VI. 3.) KvVM rendelet az Erdőtelki-égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről.
- 128/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Erdőtelki-égerláp természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
- Marschall Z. et al. (Budapest, 1991) Erdőtelki-égerláp Természetvédelmi Terület természetvédelmi fenntartási és fejlesztési terve.
- Geipel D. (Sopron, 2010) Tanösvény-tervezet az Erdőtelki égerlápon
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ [„Az egyes természeti területek védetté nyilvánításáról és tájvédelmi körzetek létesítéséről szóló 3/1989. (II. 22.) KVM”rendelet]
- ↑ OMSZ kiadvány, Budapest, 1975