Eduardo Cabra Martínez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eduardo Cabra Martínez
Visitante egy nicaraguai fellépésen
Visitante egy nicaraguai fellépésen
Életrajzi adatok
BecenévVisitante
Született1978szeptember 10. (45 éves)
San Juan
Puerto Rico Puerto Rico
HázastársaDiana Fuentes
(2010 óta)
Pályafutás
MűfajokHiphop, urban
Aktív évek1995–napjainkig
Híres dalLatinoamérica
EgyüttesCalle 13
Hangszergitár, melodika, szájharmonika, zongora, szintetizátor, cuatro, tiple, harmonika, tres, MIDI keyboard, bendzsó, lant, mandolin, springtime, úd, cümbüş, charango, erke, ukulele, bombo legüero, basszusgitár, akusztikus gitár, elektromos gitár, steel gitár, lap steel, tizenkét húros gitár, dobfelszerelés, buzuki, vihuela, hárfa, autohárfa, citera, timple, requinto, guitarro, guiterne, cavaquinho, bordonua, konga, harsona, szaxofon, triangulum, harang, orgona, trombita, hegedű, klarinét, teremin, kalimba, cselló
Tevékenységzenész, zeneszerző
KiadókEl Abismo[1]
Sony Music (2006-2011)
White Lion (2005-2006)
Együttesének weboldala
SablonWikidataSegítség

Eduardo José Cabra Martínez (San Juan, 1978. szeptember 10. –) művésznevén Visitante (Látogató), háromszoros Grammy-díjas Puerto Ricó-i zeneszerző és multiinstrumentalista, a Puerto Ricó-i Calle 13 együttes tagja. Az együttes további tagja két mostohatestvére, René Pérez Joglar alias Residente és Ileana Cabra Joglar alias PG-13. Pályafutásuk kezdetén alternatív reggaetón zenét játszottak, de később ettől az irányzattól eltávolodtak a kísérleti zene irányába, hiphopot és urban stílust ötvöznek latin-amerikai zenével, dalszövegeikben pedig inkább társadalmi és politikai témákkal foglalkoznak.[2]

Korai évek[szerkesztés]

Visitante 1978. szeptember 10-én született Santurcéban, Puerto Rico fővárosának, San Juannak egyik negyedében.[3] Visitante akkor ismerte meg mostohatestvérét, Residentét, amikor mindketten kétévesek voltak és Residente anyja feleségül ment Visitante apjához.[4] A család szoros kapcsolatokat ápolt Puerto Rico művész közösségével, mostohaanyja, Flor Joglar de Gracia egy helyi színtársulatban, a Teatro del Sesentában volt színésznő, apja pedig abban az időben zenész volt.[5] Mostohatestvére, Residente elmondása szerint a család viszonylagos jólétben élt, Puerto Ricónak ahhoz a rétegéhez tartoztak, akik „túl szegények, hogy gazdagok legyenek és túl gazdagok, hogy szegények legyenek”.[6] Bár szüleik később elváltak, a mostohatestvérek kapcsolata szoros maradt.[4]

Eudardo zenét tanult a Puerto Ricó-i Egyetemen, ezen kívül pedig két tárgyból szerzett felsőfokú szakképesítést, egyet informatikából, a másikat pedig könyvelésből.[7]

Zenei pályafutás[szerkesztés]

Visitante korábban a Campo Viejo és a Bayanga együttesnek volt a vezetője. Zeneszerzéssel 2004-ben kezdett el foglalkozni, amikor mostohatestvére, Residente visszatért Puerto Ricóba és közösen megalapították a Calle 13 együttest.[4][8] Művésznevük onnan ered, hogy gyermekkorukban a Trujillo Altóban lévő házban úgy kellett bejelentkezniök a biztonsági őrnél, mint „Rezidens” illetve „Látogató”.[3] A mostohatestvérek egy weboldalra töltötték fel számaikat és keresésbe kezdtek, hogy zenéjük kereskedelmi terjesztéséhez kiadót találjanak. Miután elküldtek néhány demófelvételt a White Lion Recordsnak, ajánlatot kaptak a lemezkiadótól. Első számuk ami elismerést hozott nekik, a Querido FBI, ami Filiberto Ojeda Ríos, a Puerto Ricó-i függetlenségi mozgalom kulcsfigurájának meggyilkolására adott válasz.[5]

Visitantéra nagyon sokféle zenei stílus volt hatással, többek között Rubén Blades salsaénekes és Silvio Rodríguez dalszerző énekes.

Visitante és a Calle 13 együttes 21 Latin Grammy-díjat és két Grammy-díjat nyert, és ezzel listavezetők a Grammy-díjazottak között.[9]

Diszkográfia[szerkesztés]

Calle 13 albumok[szerkesztés]

Közreműködések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Calle 13 estrena su propio sello discográfico, anuncia su gira 2014 y lanzará nuevo disco. Sopitas.com, 2013. december 6. [2014. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  2. LT25 Radio San Nicolás: Manu Chao y René Pérez manifestaron su apoyo a Famatina, 2012. január 20. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  3. a b Calderón, Esther L.: Por qué nos gusta René de 'Calle 13'. Divinity, 2011. november 12. [2012. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  4. a b c Birchmeier, Jason: Calle 13 Biography. Allmusic. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  5. a b Rohter, Larry. „Continuing Days of Independence for Calle 13”, The New York Times, 2010. április 18. (Hozzáférés ideje: 2014. július 9.) 
  6. Morales, Ed: Calle 13, in search of the real Latin America. Los Angeles Times, 2009. augusztus 2. (Hozzáférés: 2011. február 7.)
  7. LaCalle13.com: Biografía. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  8. Rivera, Enrique: Calle 13 Invites Fans To Embrace The Ugly. National Public Radio, 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  9. Informador: Calle 13 hace historia en los Grammy Latinos. El Informador, 2011. november 10. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Visitante_(Calle_13) című spanyol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Calle 13
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduardo Cabra Martínez témájú médiaállományokat.