Calle 13 (album)
| Calle 13 Calle 13 | ||||
 | ||||
| nagylemez | ||||
| Megjelent | 2005. november 29. | |||
| Stílus | reggaetón, hiphop | |||
| Nyelv | spanyol | |||
| Hossz | 56:56 | |||
| Kiadó | White Lion Records | |||
| Producer | Eduardo Cabra Martínez | |||
| Kritikák | ||||
| Calle 13-kronológia | ||||
| ||||
| Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
A Calle 13 a Puerto Ricó-i, urban és hiphop zenét játszó Calle 13 együttes bemutatkozó stúdióalbuma, ami a White Lion Records kiadó gondozásában jelent meg 2005. november 29-én.
Háttér[szerkesztés]
A Calle 13 együttest két féltestvér, René Pérez Joglar alias Residente és Eduardo Cabra Martínez alias Visitante alapította 2004-ben.[1] Az együttes megalakulása előtt Residente a Georgia állambeli Savannah város Savannah College of Art and Design főiskoláján Master of Arts képesítést szerzett, Visitante pedig zenét tanult a Puerto Ricó-i Egyetemen.[2] A féltestvérek egy webhelyre töltötték fel a zenéjüket, majd hozzáláttak, hogy kiadót találjanak számaik kereskedelmi forgalomba hozatalához.[1] Miután elküldték demófelvételeiket a White Lion Recordsnak, meghívást kaptak a kiadótól. A duót a vegyes fogadtatású Querido FBI című szám tette ismertté, amit a Puerto Ricó-i függetlenségi mozgalom kulcsfigurájának, Filiberto Ojeda Ríosnak a meggyilkolására írtak válaszul.[3]
Kompozíció[szerkesztés]
Zene[szerkesztés]
Az album leginkább arról ismert, hogy új hangzásvilágot nyitott a reggaetón zenében. Az egyes számok ritmusban és a dalszövegek témájában is nagyon eltérőek, és legtöbbjükben nem alkalmazzák a reggaetónra jellemző dem bow ritmusképletet. Az album zenéje a reggaetón és a hiphop egyfajta keveréke, a dalszövegek tárgya humoros és szakasztikus.[4] A La jirafa dalban brazil hangzású ütősöket kombinálnak az Amélie csodálatos élete című francia film zenei témájával.[5] A Calle 13 album megjelenésétől kezdve az együttest a reggaetón műfajba sorolták be, holott a duó igyekezett ettől elhatárolódni.[3] Visitante így kommentálta a helyzetet: „Az az igazság, hogy az első lemezen csak négy reggaetón szám volt. Ezek a felvételek promóciós célból készültek és így ragadt ránk ez a címke. De számomra a reggaetón zeneileg már a kezdetektől fogva nem nyújtott semmit. Igaz, a testvérem szerette, de mindig arra törekedtünk, hogy organikus módon adjuk elő, valódi hangszerekkel és más stílusokkal keverve.”[3]
Dalszöveg[szerkesztés]
Az albumon Residente dalszövegeiben számos témát érint, mint mondotta, a szimpla politizálást „unalmasnak” találta volna.[6] Raquel Z. Rivera Reggaeton című könyvében így ír az Atrévete-te-te számról: „ez egy felhívás a felszabadultságra. Szól minden hallgatóhoz, de leginkább a Puerto Ricó-i középosztály, az úgynevezett „miss értelmiségi” tagjaihoz, akiknek faji és társadalmi felsőbbrendűségi tudatuk nem engedi meg, hogy élvezzék testüket és hogy leereszkedjenek a reggaetónt táncoló emberekhez”.[7] A Se vale to-to szexuális eufemizmusokat tartalmaz, többek között azt a visszatérő kifejezést, hogy „bármi mehet ebbe a kolbászos szendvicsbe”.[6] A dal címe szójáték, amiben a spanyol „todo” azaz „minden” jelentésű szó helyett „to-to” áll, a Puerto Ricó-i szlengben pedig a „toto” jelentése vagina. Megközelítő fordítása: „minden mehet” vagy „minden meg van engedve”. A dalban lévő kórusrészlet utalás a grindingnek vagy freakingnek nevezett táncmozdulatokra (őrlés vagy darálás). Residente a dalhoz unokatestvére segítségével viszonylag kis költségvetésű videóklipet forgatott.[1] A Pi-Di-Di-Di című dalban P. Diddy rappert gúnyolják ki, aki korábban azért ment Puerto Ricóba, hogy új zenészeket fedezzen fel, ám Residentének az volt az érzése, hogy kihasználja a szigetet.[6][8] Residente a La jirafa című számot úgy írja le, hogy „egy szép dal, egy szerelmes dal egy asszonyhoz, de mindenekelőtt Puerto Ricóhoz”.[5]
Fogadtatás[szerkesztés]
Listák[szerkesztés]
Bár az album a Billboard 200-as listáján nem volt túl sikeres és csupán a 189. helyig jutott, ugyanakkor a Billboard Top Latin Albums listán nagyon jól szerepelt és felkerült a 6. helyre. A Billboard Top Heatseekers listáján is óriási siker volt, a 3. helyet sikerült elérnie.[9]
Helyezések[szerkesztés]
|
Album
|
Kislemezek
|
Eladási minősítések
|
Kritikai visszhang[szerkesztés]
Jason Birchmeier, az AllMusic kritikusa dicsérte az albumot egyedi hangzásáért, és hozzátette, Residente dalszövegeiben „kerüli a reggaetón közhelyeit, ami egészséges humorérzékében és szinte buffóian szarkasztikus megközelítésében nyilvánul meg... Egy olyan világ, ami távol áll a reggaetón énekesek többségét jellemző dicsekvéstől, az őket kísérő arroganciától, mert hiányoznak belőle a nőgyűlöletre és az utcai erőszakra utaló obligát sziporkák”.[10] Visitante ritmusait leleményesnek tartja és nagyra értékeli, hogy az album nem követi „a Luny Tunes duó ipari szabvánnyá vált zenélését”.[10]
Díjak[szerkesztés]
A 2006-os Latin Grammy díjátadón a Calle 13 három Latin Grammy-díjat nyert, A legjobb urban zenei album , A legjobb új előadó és az Atrévete-te-te című számért A legjobb rövidfilm videó kategóriában.[11]
Az album dalai[szerkesztés]
Az összes dalszöveg szerzője René Pérez Joglar; az összes szám szerzője Eduardo Cabra Martínez
| # | Cím | Hossz |
|---|---|---|
| 1. | Cabe-c-o | 3:34 |
| 2. | Suave | 3:34 |
| 3. | La aguacatona (közreműködik Julio Voltio és PG-13) | 4:01 |
| 4. | Se vale to-to | 3:51 |
| 5. | Intel-li-Ayala | 0:29 |
| 6. | Tengo hambre | 4:05 |
| 7. | La hormiga brava (közreműködik PG-13) | 3:46 |
| 8. | La jirafa | 3:16 |
| 9. | La comemielda (Intel-Lú) | 0:24 |
| 10. | Atrévete-te-te | 4:01 |
| 11. | Pi-Di-Di-Di | 3:31 |
| 12. | Puffy Hablando (Intel-Lú) | 3:27 |
| 13. | Vamo animal (közreműködik Severo Canta Claro) | 3:27 |
| 14. | Eléctrico | 3:21 |
| 15. | Sin coro (közreműködik Tuna Bardos) | 3:49 |
| 16. | La tripleta (közreműködik PG-13) | 3:21 |
| 17. | La madre de los enanos | 4:02 |
| 18. | Suave (Blass Mix) | 3:40 |
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ a b c Birchmeier, Jason: Calle 13 Biography. AllMusic. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
- ↑ Rivera, Enrique: Calle 13 Invites Fans To Embrace The Ugly. National Public Radio, 2009. augusztus 1. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
- ↑ a b c Rohter, Larry. „Continuing Days of Independence for Calle 13”, The New York Times, The New York Times Company, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2014. július 25.)
- ↑ Calle 13 - Biography. Billboard. [2014. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ a b Horan, Tom. „Calle 13 Interview”, The Telegraph, Telegraph Media Group, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ a b c Morales, Ed. „SONIDOS LATINOS, Calle 13s stylistic blend has mass appeal”, Newsday, Cablevision, 2006. március 26.
- ↑ Rivera, 2009. p. 337
- ↑ Rivera, 2009. p. 334
- ↑ a b c Calle 13 - Charts & Awards. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ a b Birchmeier, Jason: Review: Calle 13 - Calle 13. Allmusic. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ Grammy.com: Latin GRAMMY Winners - 2006. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
- ↑ Calle 13 - Calle 13 - Credits. 'Allmusic'. Rovi Corporation. (Hozzáférés: 2014. augusztus 4.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Calle 13 (album) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
