Dudar

	Dudar
; Dudar címere	; Dudar zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Edina Kitti (független)
Irányítószám	8416
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1617 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	67,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	24,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 26″, k. h. 17° 56′ 22″
	Dudar Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Dudar weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. december 24.) ezen a változaton alapul.

Dudar község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A település a Bakony keleti felében, Zirctől mintegy 7 kilométerre keletre fekszik, a várost Mórral összekötő 8216-os út mentén. Utóbbiból itt ágazik ki, a 7,350-es kilométerszelvényénél, dél felé a Bakonynánára vezető 82 112-es út és a 9,150-es kilométerszelvényénél, északi irányban, Bakonyszentkirály felé a 8219-es út.

A településnek korábban saját vasútvonala is volt, az 1944-ben keskeny nyomtávú vasútként megnyitott, majd 1947-ben normál nyomtávúra átépített Zirc–Dudarbánya-vasútvonal, amely Zirc vasútállomástól az itteni szénbányákig tartott és két megállási pontja volt Dudaron: Dudar megállóhely és Dudarbánya vasútállomás. Miután 1995-ben az utolsó helyi bányaüzemeket is bezárták, ezen a szakaszon megszűnt a személyforgalom, azóta csak alkalmi teherszállítás (leginkább bauxit és faanyag szállítása) folyik itt.

Története

A települést III. András idejében Possessio Dudar néven, mint Csókakő várának tartozékát említi egy okleveles adat. A 15. században a Rozgonyi és Újlaki családok vetélkedtek Csókakő, s a hozzá tartozó Dudar birtoklásáért. A 16. század közepén Palota várához csatolták, így 1559-ben gróf Cseszneky Mihály palotai fővitéz kapta királyi adományként. Ezt követően a Huszár és Botkai családok voltak a fő birtokosok a faluban. A község a Rákóczi-szabadságharcot követően került a Nádasdy család tulajdonába.

1937-ben a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma falukutatást és nemzetközi konferenciát rendezett a faluban, ennek hatására híressé vált a falu a sajátos népszokásairól, dalairól és vendégszeretetéről.^[3] Ennek emlékére 75 évvel később, 2012. szeptember 19. és 23. közt ismét felkeresték a községet a Szegedi Tudományegyetem falukutatói (húsz szociológia és négy pszichológia szakos hallgató), Rácz Attila szociológus és Szokolszky Ágnes pszichológus vezetésével.

Impozáns főtéri parkja az 1980-as évek első felében létesült, azokban az években készült el a település postahivatala és néhány más közjóléti létesítménye is.^[4]

Gazdaság

A településről származó égetett mésznek híre volt az egész Dunántúlon, lovas kocsikkal hordták a dudariak még messze földre is. Később szénbánya is nyílt a falu határában, az 1970-es évek elején pedig megnyitotta kapuit a Bakony Művek autóalkatrész-gyártó üzeme is, tovább erősítve a község ipari jellegét. Mára viszont nemcsak az 1995-ben bezárt bányaüzem, de az alkatrészgyártó üzem (sőt a veszprémi anyacég) is megszűnt, így a lakosság nagy része más településeken kénytelen munkát vállalni. A korábbi nagyobb ipari üzemek helyén kisebb vállalkozások igyekeztek megtelepedni, több-kevesebb sikerrel.

Közélete

Polgármesterei

1990–1994:
1994–1998: Simon Mihály (független)^[5]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Tóth Edina Kitti^[6]
2014–2019: Tóth Edina Kitti (független)^[1]
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	1643	1637	1649	1642	1655	1617
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% cigánynak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,9%, református 41,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,8% (19,4% nem nyilatkozott).^[7]

Galéria

Afész ABC
Dudari posta
Gyógyszertár
A dudari szénbányászat és áldozatainak emléktáblája
Dudari ház, gang oszlopokkal
Dudari kerekes kút
Magyar Pünkösdi Egyház dudari gyülekezete
Dudari síremlék napsugaras motívummal díszítve
Őz mentése Dudaron

Jegyzetek

↑ ^a ^b Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)^{[halott link]}
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Dudar 1937 / [szerk. Lengyel András, Simon János] Budapest: OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4
↑ Napló, 1983. augusztus 14. V. Gyűjtést végezte: Németh István
↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
↑ Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)^{[halott link]}
↑ Dudar Helységnévtár

Források

Dudar Száz magyar falu könyvesháza, sulinet.hu

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Lengyel András (irodalomtörténész) témában.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dudar témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma

Sablon:Veszprém megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[”14önkvál”-1] Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)^{[halott link]}

[9ff8e7ceef135b6a89de4745e72bf63aa5aec2c1-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Dudar 1937 / [szerk. Lengyel András, Simon János] Budapest: OKK, 1986. 220 p. : ill., kották. (Ser. Szociográfiai munkafüzetek) ISBN 963-651-324-4

[napló-4] Napló, 1983. augusztus 14. V. Gyűjtést végezte: Németh István

[”94önkvál”-5] Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)

[”10önkvál”-6] Dudar települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)^{[halott link]}

[7] Dudar Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]