Ugrás a tartalomhoz

Cso Szumi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cso Szumi
Életrajzi adatok
Született1962. november 22. (61 éves)
 Dél-Korea, Szöul
Iskolái
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerének
Hangkoloratúrszoprán
Tevékenység
  • operaénekes
  • zenész
  • klasszikus énekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Cso Szumi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Cso Szumi (조수미; nyugaton: Sumi Jo; Szöul, 1962. november 22. –) dél-koreai opera-énekesnő, lírai koloratúrszoprán.

Korai évei, tanulmányai

[szerkesztés]
Cso Szumi (jobbra) a 2014. évi téli olimpiai játékok zárórendezvényén

Édesanyja amatőr énekes és zongorista volt, aki az 1950-es évek koreai politikai helyzete miatt nem tudott professzionális tanulmányokat folytatni. Azt azonban elhatározta, hogy lányát taníttatni fogja. Szumit már négyéves korában zongorázni, hatéves korától pedig énekelni tanította. 1976-ban beíratta a Sun Hwa Arts School nevű magániskolába, ahol négy év múlva végzett zongora és ének szakon. Zenei tanulmányait ezután a szöuli National University-n folytatta 1981 és 1983 között. Énekesi debütálására már tanulmányai alatt sor került: szóló dalesteken szerepelt, majd a Szöuli Operában a Figaro házassága Susannájaként is bemutatkozott. 1983-ban Olaszországba utazott, s a római Santa Cecilia Akadémián tanult Carlo Bergonzi és Giannella Borelli irányításával. Eközben Olaszország számos városában koncertezett, de szerepelt a rádióban és a televízióban is. Az akadémián 1985-ben végzett, majd ezt követően Elisabeth Schwarzkopf tanítványa lett. Számos nemzetközi énekversenyen vett részt (Szöul, Nápoly, Enna, Barcelona, Pretoria). 1986 augusztusában első díjas lett a világ egyik legfontosabb énekes versenyén, a veronai Carlo Alberto Cappelli nemzetközi versenyen.

Pályafutása

[szerkesztés]

Nagy európai bemutatkozására 1986-ban került sor: a trieszti Teatro Comunale Giuseppe Verdiben énekelte Giuseppe Verdi Rigolettójában Gilda szerepét. A sikeres bemutatkozás felkeltette Herbert von Karajan érdeklődését is, és meghívta Oscar szerepére, az 1987-es Salzburgi Fesztiválon bemutatandó Álarcosbál előadásra, Plácido Domingo mellé. A milánói Scalában 1988-ban debütált, Niccolò Jommelli (1714–1774) Fetonte című operájában, Thetiszt énekelte. Még ebben az évben bemutatkozott a Bajor Állami Operában, és ismét szerepelt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, Barbarinát énekelte a Figaro házasságában. 1989-ben Bécsben, majd ismét Salzburgban szerepelt. Ebben az évben mutatkozott be New Yorkban, a Metropolitanban, ahol a Rigoletto Gildáját énekelte. Sikere nyomán azóta rendszeresen visszahívják a Met bemutatóira. Cso Szumi a világ legkeresettebb énekesnői közé lépett.

1990-ben Chicagóban énekelt, Mozart A varázsfuvola című operájának Éj királynője szerepét énekelte. A következő évben a Metropolitanben Oscart, majd Londonban, a Covent Gardenben Olympiát énekelte a Hoffmann meséiben (Jacques Offenbach). 1993-ban Gaetano Donizetti Lammermoori Luciájának címszerepét a Metropolitanben, a következő évben pedig Los Angelesben Richard Strauss Rózsalovagjában Sophie-t énekelte. 1995-ben az Aix-en-Provence-i fesztiválon szerepelt az Ory grófjában (Gioachino Rossini ). 2007-ben, pályafutása során először énekelte a Traviata Violettáját a touloni operában.

A következő időszakban igen sűrű lett elfoglaltsága, amit csak a városok sorolása is bizonyít: Strasbourg, Barcelona, Berlin, Párizs, Brüsszel, Santiago de Chile, Minnesota, New York, Los Angeles, Bilbao, Oviedo, Bologna, Trieszt, Detroit, Boston, Pittsburgh, Róma, Washington, Buenos Aires, Sydney, Liège stb. Ezek a fellépések természetesen újabb és újabb szerepekkel jártak, miközben régi szerepeit is énekelte. Mindeközben partnerei voltak a világ leghíresebb énekesei és karmesterei. Operaházi szerepei mellett számos szimfonikus zenekarral kísért koncertet (például Carl Orff: Carmina Burana) és dalestet is adott.

2002-ben énekelt a Dél-Korea és Japán által rendezett labdarúgó világbajnokság záróünnepségén, 2008-ban pedig a pekingi olimpián rendezett koncerten.

Több mint ötven hangfelvétele jelent meg, közöttük tíz szólóalbum. A felvételek között teljes operák, oratóriumok és operettek mellett zenekari kíséretes művek és Broadway-darabok is vannak. Kiemelkedő közülük a Solti György által dirigált Árnyék nélküli asszony és a Karajan vezényelte Álarcosbál.

Szerepeiből

[szerkesztés]

Közreműködésével több mint ötven hangfelvétel készült (CD, DVD).

Díjai, elismerései (válogatás)

[szerkesztés]
  • 1985 – A Viotti Nemzetközi Zenei Verseny győztese (Trieszt, Olaszország)
  • 1986 – A Francisco Viñas nemzetközi énekverseny győztese (Barcelona, Spanyolország)
  • 1995 – Dél-Korea Kulturális Érdemrendje
  • 2003 – UNESCO „Művész a békéért” címe
  • 2006 – Koreai kultúra és művészet büszkesége díja
  • 2008 – Nemzetközi Puccini-díj

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sumi Jo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]