Elisabeth Schwarzkopf

Elisabeth Schwarzkopf
Elisabeth Schwarzkopf a luzerni zenei fesztiválon
Életrajzi adatok
Születési név	Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf
Álnév	Maria Helfer
Született	1915. december 9. Jarotschin, [ma Jarocin]
Elhunyt	2006. augusztus 3. (90 évesen) Schruns, Vorarlberg, Ausztria
Sírhely	Zumikon
Házastársa	Walter Legge
Élettárs	Hugo Jury
Szülei	Friedrich Schwarzkopf Elisabeth Fröhling
Iskolái	Berlini Művészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	énekhang
Hang	koloratúrszoprán
Díjak	A művészetek és a tudományok érdemrendje A Német Szövetségi Köztársaság Rendjének Nagykeresztje A Brit Birodalom Érdemrendje Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka Pour le Mérite Order of the Dannebrog
Tevékenység	énekesnő
Kiadók	EMI
A Wikimédia Commons tartalmaz Elisabeth Schwarzkopf témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dame Elisabeth Schwarzkopf DBE (teljes nevén Olga Maria Elisabeth Friederike Schwarzkopf) (Jarotschin, [ma Jarocin], 1915. december 9. – Schruns, Vorarlberg, Ausztria, 2006. augusztus 3.) német (osztrák) opera-énekesnő (koloratúrszoprán). A huszadik század egyik legjelentősebb énekese volt, aki különösen Mozart és Richard Strauss operáiban, valamint dalénekesként vált világhírűvé.

Élete

Schwarzkopf a mai Lengyelország területén, akkor a Porosz Királyságban született. Már fiatal korában kitűnt zenei tehetségével. Egy diákelőadáson, Magdeburgban lépett először színpadra 1928-ban Euridiké szerepében Gluck Orfeusz és Euridikéjében.

A zenei tanulmányait a Berlini Zeneakadémián végezte (Berlin Hochschule für Musik). Első tanára mezzoszopránná akarta képezni, de édesanyja figyelmeztette, hogy leánya szoprán, és egy másikhoz vitte. Később tanult a magyar származású Maria Ivogünnél, és Karl Schmitt-Walternél is.

Házastársa Walter Legge az EMI legendás producere, a londoni Philharmonia Zenekar alapítója volt.

Pályája

Igazi debütálása 1938. április 15-én történt Berlinben az Állami Operában, Wagner Parsifaljában (II. viráglány az első csoportban). 1942-ben a bécsi Operába szerződött, ahol olyan, pályája későbbi szakaszában már sohasem énekelt szerepeket is énekelt, mint Mimi és Musetta a Bohéméletben, vagy Violetta Valéry a La Traviatában.

Operaénekesi búcsúja a brüsszeli La Monnaie Színházban volt 1971 szilveszterén, legemblematikusabb szerepében, Tábornagynéként.

Ezután már csak a daléneklésnek és a tanításnak szentelte életét. Schwarzkopf otthonában, a nyugat-ausztriai Vorarlbergben 90 éves korában, álmában halt meg.

Főbb szerepei

• Violetta (Verdi: Traviata)
• Tábornagyné (Strauss: A rózsalovag)
• Konstanze (Mozart: Szöktetés a szerájból)
• Mimi (Puccini: Bohémélet)

Könyvei

• On and Off the Record: A Memoir of Walter Legge. London, 1982. Faber and Faber. ISBN 057111928X

Emlékezete

A Schwarzkopf-múzeum

A vorarlbergi Hohenems Schubertiade Museumsquartier-jában múzeumot hoztak létre emlékére (Elisabeth-Schwarzkopf-Museum, Schweizer Straße 1).

Források

• Macy, Laura. The Grove Book of Opera Singers. New York: Oxford University Press, 442-443. o. (2008). ISBN 978-0-19-533765-5 

Irodalom

• Moore, Gerald: Túl hangos vagyok? Egy zongorakísérő emlékiratai. Ford. Balabán Péter. Budapest, 1968. Zeneműkiadó
• Varga Bálint András: Muzsikusportrék. Budapest, 1979. Zeneműkiadó. ISBN 9633302986

További információk

• Angol nyelvű életrajz és képgaléria