Ugrás a tartalomhoz

Búvárfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Búvárfélék
Evolúciós időszak: Késő eocén? - jelen
Jeges búvár (Gavia immer)
Jeges búvár (Gavia immer)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Mayr, 2010
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Wetmore & Miller, 1926
Család: Gaviidae
Coues, 1903
Nem: Gavia
Forster, 1788
Szinonimák
Szinonimák

a család szinonimái:

  • Colymbidae Vigors, 182
  • Colymbinae Bonaparte, 1831
  • Urinatores Vieillot, 1818
  • Urinatoridae Vieillot, 1818
  • Urinatorides Vieillot, 1818

a nem szinonimái:

  • Colymbus Linnaeus, 1758
  • Urinator Lacépède, 1799
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Búvárfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Búvárfélék témájú médiaállományokat és Búvárfélék témájú kategóriát.

A búvárfélék (Gaviidae) a madarak (Aves) osztályába és a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe tartozó egyetlen recens család.[1][2][3]

Előfordulások

[szerkesztés]

A búvárok az északi féltek hideg régióiban honosak, de vándorolnak, így ősszel és télen hazánkban sem idegenek.

Kanada egydolláros érméjén a jeges búvár látható.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A búvárok kitűnő úszók, lábaik a farokhoz közel helyezkednek el, ami az úszást könnyíti, de a szárazföldi mozgást esetlenné teszi. Három előreálló ujjuk között teljes úszóhártyák feszülnek.

Életmódjuk

[szerkesztés]

Kerülik a szárazföldet, mivel nem tudnak jól közlekedni. Halakkal, rákokkal és kétéltűekkel táplálkoznak. Akár 30 évig is élhetnek.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Párzási időszakuk a nyárra esik. Inkább édes vizű tavak mellé fészkelnek. Fészküket több éven keresztül is használják, melyet levelekből, fűből, mohából és néha sárból készítenek. A tojók és a hímek mindent együtt csinálnak, beleértve a fészekkészítést, a költést, mely általában 26–31 napig tart, és a fiókák nevelését.

Kifejlődésük

[szerkesztés]

A történelem előtti időkben a búvárfélék előfordulási területe jóval délebbre nyúlt. Fosszilis maradványaikat megtalálták Kaliforniában, Floridában és Olaszországban. Az ellenmondásos molekuláris vizsgáltok eredményeit a felfedezett kövületek sem segítik megoldani. Habár búváralakúakhoz hasonló fosszilis maradványok már a késő kréta korszakból is kerültek elő, az igazi búvárfélék előszöri megjelenése csak az eocén korra tehető. Ekkortájt pedig a legtöbb mai madárrend máris képviselve volt.[4]

Rendszerezésük

[szerkesztés]

A családban csak 1 recens madárnem van, ebbe pedig 5 élő faj és 17-18 fosszilis faj tartozik:

A törzsfejlődés (philogenesis) alapján az öt élő fajt három csoportra osztható: bazális csoport (északi búvár), fekete torkú csoport (sarki búvár, kurili búvár) és fekete fejű csoport (fehércsőrű búvár, jeges búvár).[5]

Fosszilis Gavia-fajok

[szerkesztés]

Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába:

  • Gavia sp. (kora-középső miocén; Kelet-USA)[6]
  • Gavia egeriana Švec, 1982 (kora miocén; Csehszlovákia? és Cheswold, Delaware, USA –? Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)[7]
  • Gavia schultzi Mlíkovský, 1998 (középső miocén; Sankt Margarethen, Ausztria)[8]
  • Gavia sp. (Calvert középső miocén? vagy pleisztocén Maryland, USA) – talán azonos a lista legalján található Gavia cf. immer-rel?[9]
  • Gavia spp. (középső miocén; Steinheim, Németország) – három különböző faj alkothatja[8]
  • Gavia brodkorbi Howard, 1978 (késő miocén; Orange County, UnSA)[10]
  • Gavia moldavica Kessler, 1984 (késő miocén; Chișinău, Moldova)[8]
  • Gavia paradoxa Umanska, 1981 (késő miocén; Čebotarevka, Ukrajna)[8]
  • Gavia concinna Wetmore, 1940 (késő miocén/kora pliocén; Nyugat- és Kelet-USA)[11]
  • Gavia fortis Olson & Rasmussen, 2001 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA)
  • Gavia sp. (kora pliocén; Empoli, Olaszország)[12]
  • Gavia sp. (kora pliocén; Kerč-félsziget, Ukrajna)[8]
  • Gavia palaeodytes Wetmore, 1943 (Bone Valley kora/középső pliocén Pierce, Florida, USA)[13]
  • Gavia howardae Brodkorb, 1953 (Yorktown kora pliocén; Lee Creek Mine, Dél-Karolina, USA – San Diego középső pliocén; San Diego, Kalifornia, USA)[14]
  • Gavia cf. concinna (San Diego középső/késő pliocén; San Diego, Kalifornia, USA) – talán két faj alkotja?[15]
  • Gavia sp. (kora pleisztocén; Kairy, Ukrajna)[8]
  • Gavia cf. immer (pleisztocén; Kalifornia és Florida, USA) – talán a G. immer fosszilis alfaja[16]

A késő pliocén korszaki „Gavia” portisi, melyet az olaszországi Orciano Pisano mellett fedeztek fel, csak egy nyakcsigolyából áll; továbbá nem lehet tudni, ha tényleg Gavia-faj. Valamivel kisebb volt, mint a mai jeges búvár. Korábbi rendszerező igazi búvárfélének tekintették; sőt a fosszilis G. concinna nevű madarat ennek a fiatal szinonimájának vélték. Ezt a feltételezést manapság elvetik, mivel a két madár két különböző kontinensen és különböző korokban élt. Az olaszországi Empolinál talált Gavia koponyát, amely a kora pliocénből származik, egy időben G. concinnának véltek, bár meglehet, hogy inkább „Gavia” portisi. A holotípus eme egyetlen maradványa elveszett, emiatt a további vizsgálódások hiányában a „Gavia” portisi nomen dubiumá válhat.[16][17]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. szerk.: Melville, RV & Smith, JDD: Official Lists and Indexes of Names and Works in Zoology. ICZN, 17. o. (1987) 
  2. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. #Mayr2009|Mayr (2009)
  5. Boertmann, D. (1990). „Phylogeny of the divers, family Gaviidae (Aves)”. Steenstrupia 16, 21–36. o. 
  6. A tiny loon, smaller and more delicate than even the sympatric contemporary G. egeriana-like birds. Probably a distinct species – sexual dimorphism in loons is not very pronounced: Rasmussen (1998).
  7. A small loon, smaller than G. howardae: Olson (1985: pp. 213–214), Rasmussen (1998), Mlíkovský (2002: p. 63)
  8. a b c d e f Mlíkovský (2002: p. 64)
  9. USNM 16612, Anatomical terms of location#Proximal and distal|distal right tibiotarsus. Smaller than common loon; the polished-bone look and large size of the specimen makes a Miocene origin rather unlikely: Wetmore (1941), Olson (1985: p. 214).
  10. Known from a complete ulna. Slightly larger than G. egeriana, but smaller than G. howardae: Olson (1985: p. 214)
  11. Known from skull and limb bones. Much like a large Pacific loon but stouter and heavy-billed like common loon, and generally possessing apparently plesiomorphic traits that those two species share with the red-throated diver. Has been considered a possible junior synonym of "G." portisi, but this is nowadays considered unlikely: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
  12. Known from a skull very similar to the black-throated diver. Initially assigned to G. concinna, but this is not very likely: Mlíkovský (2002: p. 64), and see also at "Gavia" portisi.
  13. Known from a few limb bones. Roughly similar in size to Pacific loon, but proportions seem to differ and apparently not close to any living species except maybe red-throated loon: Brodkorb (1953).
  14. Maybe closest to Pacific loon but smaller than red-throated diver; might be quite distinct. A supposed record from Florida is probably in error: Brodkorb (1953, 1963: p.224).
  15. Initially in part (specimens LACM 2110, 2142) assigned to G. concinna, but apparently one or two undescribed smaller species, about the size of the Pacific loon: Brodkorb (1953), Mlíkovský (2002: p. 64).
  16. a b Brodkorb (1953)
  17. #Brodkorb1963|Brodkorb (1963: p. 224), #Mlikovsky|Mlíkovský (2002: pp. 64, 256–257)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Loon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]