Jeges búvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Jeges búvár
2012 Photo Contest - Wildlife Category (7944829792).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Búváralakúak (Gaviiformes)
Család: Búvárfélék (Gaviidae)
Nem: Gavia
Forster, 1788
Faj: G. immer
Tudományos név
Gavia immer
(Brünnich, 1764)
Elterjedés
A jeges búvár elterjedési területe   költőhely   telelőhely   költő- és telelőhely
A jeges búvár elterjedési területe
  költőhely
  telelőhely
  költő- és telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Jeges búvár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Jeges búvár témájú médiaállományokat és Jeges búvár témájú kategóriát.

A jeges búvár (Gavia immer) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.[1][2]

A búvárfélék között a legnagyobb. Az északi sarkkör környékén költ. Testsúlyához képest kisebb a szárnyfelülete, mint bármelyik más madáré. Ezért a felszállással nehézségei vannak, és a szárazföldön gyámoltalan. Ha már fent van a levegőben, ügyesen repül, és óránként 90 km-es sebességet is elérhet. Április-májusban több ezer kilométert repül, hogy elérjen a sarkvidék körül fekvő költőhelyekre.

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Morten Thrane Brünnich dán zoológus írta le 1764-ben, a Colymbus nembe Colymbus Immer néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok egyes területein, Grönlandon és Alaszkában költ. Egy kisebb populáció (kb. 3000 pár) Izlandon is él. Egyes példányok Feröer vagy a Spitzbergák környékén töltik a nyarat. Télen a norvég partok előtt is megfigyelhetőek, sőt az Északi- és a Balti-tengeren is.

Természetes élőhelyei a tundrák, tavak és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka kóborló, a téli hónapokban fordulhat elő.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 69-91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127-147 centiméter, testtömege 3600-4480 gramm.[5] Nászruhában feje fekete, zöldeskék árnyalattal, csőre egyenes, feketés szürke, alul fehér, háta és oldala fekete színű, fehér pöttyökkel. Nyugalmi ruhában a négy búvárfajt (jeges, fehércsőrű, sarki és északi) könnyen össze lehet téveszteni, de a jeges és a fehércsőrű búvár nagyobb, mint a másik kettő. A fehércsőrű búvártól pedig csőrének színe és alakja különbözteti meg.

Nyári és a …
téli tollazata

Életmódja[szerkesztés]

Édesvízben csukára, sügérre, pisztrángra és tokfélékre, sós vízben lepényhalra, tengeri pisztrángra és heringre vadászik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt. Áldozatát víz alatt kapja el, akár 60 m mélyre is lemerül. Előfordul, hogy 300 méterrel arrébb jön újból a felszínre, mint ahol lebukott a víz alá. Úszólábai egész hátul helyezkednek el, és propellerként működnek. Tekintve, hogy súlyához képest az egész madárvilágban neki a legkisebbek a szárnyai, ezért csak vízről tud felszállni, tekintélyes felszállási hosszra van szüksége, és 50-100 métert fut a felszínen, mielőtt a levegőbe emelkedne. Kinyújtott nyakkal repül. Fészke kis szigeten vagy a parton, a víz közelében van. Csak a költés idején jön ki a szárazra.

Szaporodása[szerkesztés]

A párok életük végéig együtt maradnak, és ugyanabban a fészekben költenek, mely néha csak egy mélyedés a földben, vagy egy vízinövényekből összerakott nagy halom. Általában 2 tojást raknak, nagyságuk 9-10 centiméter. A hím és a tojó egyaránt kotlik rajta, a fiókák körülbelül 30 nap alatt kelnek ki. Alig száradtak meg, máris a vízre mennek szüleikkel. A fiókák már 2-3 napos korukban méternyi mélyre merülhetnek, és körülbelül 10 hetesen repülnek.

Fészkében kotló madár ...
és a tojása

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
  5. a b c Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]