Ugrás a tartalomhoz

Berki paradicsom-légyvadász

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. június 13., 10:02-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Alfajai)
Berki paradicsom-légyvadász
A hosszú farkú hím
A hosszú farkú hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Terpsiphone
Faj: T. paradisi
Tudományos név
Terpsiphone paradisi
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Berki paradicsom-légyvadász témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Berki paradicsom-légyvadász témájú médiaállományokat és Berki paradicsom-légyvadász témájú kategóriát.

A berki paradicsom-légyvadász (Terpsiphone paradisi) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Corvus nembe Corvus paradisi néven.[3]

Alfajai

  • Terpsiphone paradisi leucogaster (Swainson, 1838) - Afganisztán északi része, Pakisztán, India északi és középső része, Nepál és Nyugat-Kína területén honos
  • Terpsiphone paradisi saturatior (Salomonsen, 1933) - Kelet-Nepál, Északkelet-India, Kelet-Banglades és Észak-Mianmar területén honos
  • Terpsiphone paradisi paradisi (Linnaeus, 1758) - Közép- és Dél-India, Közép-Banglades és Délnyugat-Mianmar területén honos
  • Terpsiphone paradisi ceylonensis (Zarudny & Härms, 1912) - Srí Lanka területén honos
  • Terpsiphone paradisi nicobarica (Oates, 1890) - Nikobár-szigetek (Andamán- és Nikobár-szigetek)
  • Terpsiphone paradisi incei (Gould, 1852) vagy amuri paradicsom-légyvadász (Terpsiphone incei) - Közép- és Északkelet-Kína, Észak-Korea és Oroszország távol-keleti része
  • Terpsiphone paradisi burmae (Salomonsen, 1933) - Közép-Mianmar területén honos
  • Terpsiphone paradisi indochinensis (Salomonsen, 1933) - Kelet-Mianmar, Dél-Kína, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Vietnám területén honos
  • Terpsiphone paradisi affinis[2] (Blyth, 1846) vagy szumátrai paradicsom-légyvadász (Terpsiphone affinis)[1] - Maláj-félsziget és Szumátra
  • Terpsiphone paradisi procera (Richmond, 1903) - Simeulue sziget (Szumátra északnyugati partvidéke mentén)
  • Terpsiphone paradisi insularis (Salvadori, 1887) - Nias sziget (Szumátra északnyugati partvidéke mentén)
  • Terpsiphone paradisi borneensis (E. J. O. Hartert, 1916) - Borneó területén honos
  • Terpsiphone paradisi sumbaensis (A. B. Meyer, 1894) - Szumba
  • Terpsiphone paradisi floris[2] (Büttikofer, 1894) vagy floresi paradicsom-légyvadász (Terpsiphone floris)[1] - Sumbawa, Alor, Lomblen és Flores

Előfordulása

Afganisztán, Banglades, Bhután, az Egyesült Arab Emírségek, Kína, India, Indonézia, Kambodzsa, Kazahsztán, Malajzia, a Maldív-szigetek, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Vietnám területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mangroveerdők, mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint ültetvények, vidéki kertek és városias régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 20 centiméter, a hím hosszúkás faroktollai 30 centiméterrel növelhetik ezt a méretet, testtömege 16-22 gramm.[3]

A hím
és a tojó

Életmódja

Szárnyas rovarokkal táplálkozik.[3]

Szaporodása

Csésze alakú fészkét egy kis ágra építi gallyakból és pókhálóból. Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. a b c A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  2. a b c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 11.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 11.)

Források

Külső hivatkozások