Balatoni kecskeköröm
A balatoni kecskeköröm a mintegy 5 millió évvel ezelőtt, a fokozatosan kiédesedő Pannon-tengerben élt Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott fossziliáinak népies elnevezése.
Keletkezés
A miocén és pliocén időszakban (25–5 millió évvel ezelőtt) a mai Kárpát-medence területén a kéregmozgás igen erős volt. A Pannon-tenger a Tethys-óceán medencéjének feldarabolódása során jött létre; a környező hegyek kiemelkedésével párhuzamosan lefűződött, majd vizét a beömlő folyók fokozatosan elédesítették.[2] Az így kiédesedett vízben már meg tudott telepedni a Congeria ungula caprae, ami a "kecskeköröm"-nél jóval nagyobb méretű volt.[3]
A pleisztocén korszakban a Balatonnak hosszú időn keresztül sokkal magasabb vízállása volt, mint ma. A hullámok alámosták a partot, kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely a hullámzás koptató hatása révén felvette a sajátos "kecskeköröm" formát. A víz sok más kövületet is kimosott a partfalból és turzást épített belőlük a hegy lába elé. A ma előkerülő kecskekörmök ezekből a pleisztocén-kori turzásokból származnak.[4]
Lelőhely
A "kecskekörmök" legfőbb előfordulási helye a Tihanyi-félsziget, ahol nagy számban kerültek elő a Gödrösben és a Fehérparton, néhány méterrel a mai Balaton vízszintje fölött. Főleg a gödrösi kecskekörömbányák voltak gazdagok, ahol egymást érték a tihanyi gyerekek által vájt gödrök (innen származik a mai elnevezés is).[3]
A "kecskekörmök" a Balaton déli partján is többfelé megtalálhatók; például Szántódon és Fonyódon.[5]
Mondák, legendák
A "kecskekörmök" – a számos változatban elterjedt monda szerint – egy, a gőgjéért megbüntetett királylány Balatonba veszett aranyszőrű kecskenyájának maradványai.
A monda továbbél többek között Garay János Balatoni kagylókból című regéjében, amelyben a tihanyi visszhang és "kecskeköröm" keletkezésének meseszerű története elevenedik meg. A monda szereplői az aranyszőrű kecskéket őrző királyleány és a Tókirály érte epedő fia.
| „ |
|
” |
– Garay János: Balatoni kagylókból [6] | ||
A monda egyik másik feldolgozása Babits Mihály A második ének[7] című négy részes mesedrámája, ami a balatoni kecskekörmökről szóló népmese történetet vallomásos lírai drámává teszi. Az első felvonásban a dalos pásztor „aranyszőrű kecskéket őriz Tihany fokán".
Érdekességek
Más kagyló- és csigamaradványok is megmaradtak a pannóniai rétegekből, bár olyan nagy népszerűségre, mint a "kecskekörmök", egyikük sem tett szert. Ilyen maradvány a Fehérparton fellelhető Cardium apertum nevű kagyló, amelyet a két világháború között úri főkötő, vagy menyasszonyfőkötő néven árulták a tihanyi gyerekek.[3]
A Tihany Turizmusáért Egyesület évente megrendezi a Kecskeköröm ünnepet.[8]
2016-ban jelölték a 2017-es év ősmaradványa díjára, a barlangi medve és a parascutella nevű tengeri sün mellett, de a barlangi medve legyőzte a szavazáson.
Jegyzetek
- ↑ Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik, library.hungaricana.hu
- ↑ A Balaton-vidék keletkezése. [2007. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
- ↑ a b c A tihanyi kecskeköröm. [2007. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
- ↑ Cholnoky Jenő: Balaton
- ↑ Földtörténet. [2007. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 13.)
- ↑ Garay János: Balatoni kagylókból, arcanum.hu
- ↑ Babits Mihály: A második ének , mek.oszk.hu
- ↑ Kecskeköröm ünnep - Tihany Turizmusáért Egyesület. [2012. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 6.)
Források
- Kecskeköröm, tihany-info.hu
- Katona Lajos - Magyar Imre - Berta Tibor - Varga András - Sztanó Orsolya: A Balaton környékén előforduló pannon-tavi üledékek földtana VI., real.mtak.hu
- Földtani Közlöny, A Tihanyi Formáció a Balaton környékén: típusszelvény, képződési körülmények, rétegtani jellemzés, epa.oszk.hu
- http://evosmaradvanya.hu/
További információk
- A tihanyi kecskeköröm, tudtad.com
- A három legjobb legenda a Balatonról, origo.hu
- A Pannon-tó emlékei a magyar tenger partján, bfnp.hu
