Bakonyszentkirály

	Bakonyszentkirály
; Bakonyszentkirály címere	; Bakonyszentkirály zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Zirci
Jogállás	község
Polgármester	Csillag Zoltán (független)
Irányítószám	8430
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	790 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	29,53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 21′ 56″, k. h. 17° 52′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 56″, k. h. 17° 52′ 48″
	Bakonyszentkirály Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Bakonyszentkirály weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentkirály témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. január 2.) ezen a változaton alapul.

Bakonyszentkirály (németül Deutschkönigsdorf) község Veszprém megyében, a Zirci járásban.

Fekvése

A Bakony északi részén Zirctől 12 km-re Északra, a Dudar- és az Aranyos-patak mentén terül el.

Története

A környék már az őskorban is lakott volt. A közeli Zöröghegyen két őskori földvármaradvány található. A rómaiak és az avarok is lakták a területet. Fontos hadiutak keresztezték itt egymást: egy É-D és egy Ny-K irányú. A közelben római útmaradványokat találtak.

Bakonyszentkirály két község egyesítéséből keletkezett 1926-ban. Addig Magyarszentkirályt és Németszentkirályt önálló községekként tartották számon. Magyarszentkirály - 1392-ben Zenthkyral, 1787-ben Magyarszentkirály, 1900-ban Bakonymagyar-szentkirály - Csesznektől északra, a vár szomszédságába települt. Nevének „Magyar" megkülönböztető jelzőjét a 18. század második felében kapta, amikor határában felépült Németszentkirály.

A község védőszentjéről, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Árpád-kori első templomának romjai ma is láthatóak a református parókia kertjében. Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A cseszneki vár tartozékaként eredetileg a gróf Cseszneky család volt a vidék ura, majd a Garai, Szapolyai, enyingi Török s galánthai Esterházy családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben.

Magyarszentkirály lakossága korán a református hitre tért. Csesznekkel együtt alkottak egy egyházközséget. A török időkben többször néptelenedett el a falu. Csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család.

Németszentkirály 1769-ben keletkezett Magyarszentkirály határában. 1890-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. 1828-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága. Közigazgatásilag a községhez tartozik a hajdan szebb napokat látott Hajmás-puszta. Az itt élő családok a Kisbéri Állami Gazdaságban dolgoztak 1968-ban. A híres kisbéri ménest 1964-ben számolták fel. Üszőtelep és juhászat működött a pusztán. Ma már egyik sem létezik.

A háború előtt özvegy Niczky Pálné és Esterházy Pál birtokolta a határ 1200 holdját. A II. világháborút követően az egykori cselédek és kisbirtokosok között osztották fel a földbirtokosok földjét. A volt cselédek korábban tanyákon éltek. Faggyúzsírt égettek lámpa és gyertya helyett. Egy-egy cselédlakásban négy család is szorongott, 1945 után a tanyák népe beszállingózott a környék falvaiba.

Közös körjegyzőségben működő községei Bakonyoszlop és Csesznek. A község határában a Dudar- és az Aranyos-patakok folydogálnak. Nagy vegyes erdők koszorúzzák a falut. Bakonyszentkirálynak 1025 lakosa volt 1989-ben. Külterületi helyei: Hajmás-puszta, Sövénykút.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	867	850	839	845	784	790
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,2%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,7%, református 21,1%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 2,5% (26,8% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Millenniumi emlékkő
Szabó Sándor-emléktábla
Szent István-szobor
Református templom

Jegyzetek

↑ Bakonyszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Bakonyszentkirály Helységnévtár

Források

Története szakasz: Turai Lajos: Hűség a Bakonyhoz

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentkirály témájú médiaállományokat.

Zirci kistérség honlapja

Sablon:Veszprém megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Bakonyszentkirály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)

[66ebbe6b3ae8d4ccfefd9465e57928d30e5e23aa-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Bakonyszentkirály Helységnévtár

[1]

[2]

[3]