Bakonybánk

	Bakonybánk
	Katolikus templom
	; Bakonybánk címere
	; Bakonybánk címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Komárom-Esztergom
Járás	Kisbéri
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Kálmán Imre
Irányítószám	2885
Körzethívószám	34
	Népesség
Teljes népesség	391 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	28,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	15,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″
	Bakonybánk Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
	Bakonybánk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. augusztus 9.) ezen a változaton alapul.

Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	451	438	439	382	409	391
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).^[3]

Története

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédi Imre birtokában volt a település.

Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,^[4] posta és távírda.

A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.

Nevezetességei

Római-kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható.
Bánki Donát-emlékszoba: A faluban született 1859-ben Bánki Donát a porlasztó feltalálója.
- Minden év június 6-án Bánki Donát Emléknap.
Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
Hunkár-kúria - copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
Stróbel-kastély - Bánki Donát Általános Iskola és Kúltúrház

Képgaléria

Forrás

Hivatkozások

↑ Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Bakonybánk Helységnévtár
↑ Itt azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.

További információk

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

Magyarország-portál
Földrajzportál

[1] Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)

[06d17e08ab378710e14d979e9b4331b75650b3b7-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Bakonybánk Helységnévtár

[4] Itt azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.

[1]

[2]

[3]

[4]