Lagas
Lagas | |
Tell el-Hiba | |
Gudea szobrának töredéke | |
Névváltozatok | Nakamtu |
Alapítás | i. e. 4. évezred |
Megszűnés | i. e. 2000 körül |
Oka | III. uri dinasztia hódítása |
Lakói | sumerek |
Beszélt nyelvek | sumer |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 23′ 54″, k. h. 46° 24′ 04″31.398333°N 46.401111°EKoordináták: é. sz. 31° 23′ 54″, k. h. 46° 24′ 04″31.398333°N 46.401111°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lagas témájú médiaállományokat. |
Mezopotámia földrajza |
---|
Sumer |
Akkád |
Babilóniai városok Asszíriai városok |
Egyéb városok |
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent.[1] a ki determinatívummal [NU11.BUR].LAKI vagy [ŠIR.BUR].LAKI, „raktárváros”, LagašKI 𒉢𒁓𒆷𒆠, vagy 𒋓𒁓𒆷𒆠 akkádul: Nakamtu) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén. Mai neve el-Hiba, s Irakban található. Lagas már az i. e. 4. évezredtől lakott település volt. Városállamként több környékbeli település felett gyakorolt uralmat. Hatalmának csúcspontját az i. e. 3. évezred második felében érte el, ekkoriban mintegy 100 000 lakosa volt. Uralkodói az enszi (papkirály) és lugal (hadvezérkirály) címet viselték.
Története
[szerkesztés]Lagas az i. e. 25. században állandó konfliktusban állt Umma városával. Királyai (Ur-Nanse, Éannatum, Entemena) hosszú és általában sikeres harcokat vívtak Umma királyaival. A háborúskodás végül mégis Lagas lerombolásához vezetett az ummai király Lugalzageszi és Uruk támadásai következtében. I. e. 2347-ben (hosszú kronológia) Lagas az Akkád Birodalom része lett.
Az Akkád Birodalom megdöntése és egy csekélyebb jelentőségű időszak után a II. lagasi dinasztia – melynek leghíresebb uralkodója Gudea volt – alatt Lagas ismét Sumer domináns hatalmává emelkedett. Lagas városállam fő települése, az állam adminisztratív központja ebben az időben már nem Lagas városa, hanem Ningírszu (ma Telloh) volt, mely településnek Ningirszu volt a védőistene, s ahol Gudea 15 templomot építtetett újjá.
Lagas területe körülbelül 160 000 hektár volt, s 17 nagyobb város, 8 tartományi főváros és sok falu tartozott uralma alá, melyek közül nagyjából 40 név szerint is ismert.
A feliratok és a templomok tanúsága szerint Eridu, Ur, Nippur, Adab, Uruk és Badtibira is elismerte Lagas fennhatóságát. Mivel Lagas befolyása inkább a kereskedelmi szerződések alapján, s nem a háborús események kapcsán érvényesült, a területen egy virágzó korszak következett. Öntöző rendszerek és csatornák épültek, az infrastruktúrát felújították, a művészetek is fejlődtek.
Lagas hegemóniájának a III. uri dinasztia felemelkedése vetett véget.
Vallási élete
[szerkesztés]A város istene Ningírszu volt, aki eredetileg viharisten lehetett. Később azonosították Ninurta hadistennel, Enlil fiával. A korai időkben oroszlánfejű sasként, az úgynevezett imdugud (ananx(-IM)-dugud, akkád anzu, an-zumušen) madárként ábrázolták. Később, amikor az istenek ember alakú ábrázolása vált kizárólagossá, egy mítosszal az imdugud madár legyőzőjeként hozták kapcsolatba az oroszlánfejű sassal.
Jelentősebb régészeti leletek
[szerkesztés]Gudea ékírásos táblái, szobrai mellett Éannatum úgynevezett „keselyűsztélé”-je és Ur-Nanse reliefje.
Lagas települései
[szerkesztés]- Lagas a névadó település
- Girszu az új főváros az i. e. 3. évezred végétől, Lagastól északnyugatra
- Nina kisváros Lagastól délkeletre
- Bagara Gudea idején új kisváros a Nina felé ásott új csatorna mentén, itt volt Gatumdu istennő szentélye
Lagas uralkodói
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 719. o. ISBN 963-9257-04-4
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lagasch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.