Badalik Sándor Bertalan
| Badalik Sándor Bertalan | |||||
| Született | 1890. december 10.[1] Hódmezővásárhely[1] | ||||
| Elhunyt | 1965. október 10. (74 évesen)[1] Budapest[1] | ||||
| Állampolgársága | magyar | ||||
| Nemzetisége | magyar | ||||
| Foglalkozása |
| ||||
| Tisztsége | veszprémi püspök (1949. június 10. – ) | ||||
| Iskolái | Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium | ||||
| Halál oka | szívelégtelenség | ||||
| Sírhelye | Hódmezővásárhely[1] | ||||
| veszprémi püspök | |||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||
| Szerzetesrend | Domonkos-rend | ||||
| Pappá szentelés | 1914. július 19. Graz | ||||
| Püspökké szentelés | 1949. augusztus 24. Budapest, Rózsafüzér Királynéja-templom | ||||
| Szentelők |
| ||||
| Hivatal | veszprémi püspök | ||||
| Hivatali idő | 1949–1965 | ||||
| Elődje | Bánáss László | ||||
| Utódja | Klempa Sándor (apostoli kormányzó) | ||||
| Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
Badalik Sándor Bertalan (Hódmezővásárhely, 1890. december 10. – Budapest, 1965. október 10.) magyar domonkos szerzetes, katolikus pap, veszprémi püspök.[2]
Pályafutása[szerkesztés]
Ifjúsága[szerkesztés]
Édesapja Badalik Lajos bognár,[2][3] édesanyja Farkas Julianna.[3] Középiskoláit szülővárosában és Szombathelyen, a premontrei gimnáziumban végezte.[2][4] 1908-ban lépett a domonkos-rendbe; egyszerű fogadalmat 1909. augusztus 22-én tett.[2] Filozófiát és teológiát már a rendtartomány anyaházában, Grazban tanult,[4] ahol 1914. július 19-én szentelték pappá.[2][4]
Egyházi szolgálatban[szerkesztés]
1915 augusztusától Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, október 3-ától az új Rózsafüzér Királynéja-templom, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa, valamint a városi szegényügyek vezetője és perjel volt. 1929 és 1931 között megnagyobbíttatta a templomot és megépíttette a művelődési házat. Az ő ideje alatt létesült a rendi növendékek intézete Szombathelyen. 1927-ben és 1932-ben meglátogatta az észak-amerikai magyar kolóniát.[2]
1934–1936 között osztrák–magyar rendtartományi főnökként szolgált. Budapesten megépíttette a rendi főiskolát (1936)[2][4] és átépíttette a bécsi zárdát. 1938. május 15-től a visszaállított ősi magyar domonkos rendtartomány első tartományfőnöke volt; 1942-ben újraválasztották,[2] így 1946-ig töltötte be a tisztséget. Kontuly Béla festővel készíttette el a rend budapesti templomában Árpád-házi Szent Margit és Szent Domonkos óriási freskóit. 1945-től az Actio Catholica hitbuzgalmi szakosztályának elnöke, a rádióbizottság egyházi elnöke volt. 1946-tól a budapesti rendház perjele és a Credo egyesület vezetője volt.[2]
Püspöki pályafutása[szerkesztés]
1949. június 10-én XII. Piusz pápa veszprémi püspökké nevezte ki. Grősz József kalocsai érsek szentelte püspökké Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök és Kovács Vince váci segédpüspök segédletével 1949. augusztus 24-én Budapesten, a Thököly úti Rózsafüzér Királynéja-templomban.[2][3] Székét augusztus 30-án foglalta el.[2]
1950. január 1-jén a budapesti Szent István-bazilikában Magyarországot Jézus Szent Szívének ajánlotta fel.[2] Veszprémben szorgalmazta Szent Margit kultuszának elmélyítését, a székesegyház részére új színes ablakokat készíttetett, Árkayné Sztehlo Lili tervei szerint.[4]
Utolsó évei[szerkesztés]
Az állami szervek 1957. augusztus 15-én a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejcét jelölték ki tartózkodási helyéül (internálták),[2][3] ahol az egyházi jellegű Szociális Otthonban lakott.[3] 1964 októberében költözhetett Budapestre.[2][3] Szívgyengeségben halt meg.[3] Hódmezővásárhelyen a családi sírboltban helyezték nyugalomra október 15-én.[2][3]
Művei[szerkesztés]
- Engesztelő szentségimádás a katolikus nagygyűlés alkalmából. Összeáll. Budapest, 1942
- Istennek Szent Anyja; magánkiadás, Szeged, 1991
Szerkesztette 1922-ben, 1925-ben és 1926-ban A budapesti Szent Domonkos-rendi plébánia egyházközségi tudósítója és naptárát, valamint 1915–1927 között a Rózsafüzér Királynéja című hitbuzgalmi lapot.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 15.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p Magyar katolikus lexikon I. (A–Bor). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993.
- ↑ a b c d e f g h Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár[halott link] URL hozzáférés – 2009. január 14.
- ↑ a b c d e mek.iif.hu Archiválva 2005. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben URL hozzáférés – 2009. január 14.
További információk[szerkesztés]
- Bishop Bertalan Badalik, O.P., Catholic-Hierarchy (angol)
- Badalik L. M. Jácinta: Badalik Bertalan O. P., 1890–1965, veszprémi püspök életútja; Szent Domonkos Rend Magyarországi Tartományfőnöksége, Hódmezővásárhely, 1999
- A Magyar Katolikus Egyház huszadik századi történetéből. Badalik Bertalan veszprémi püspök elhurcolásának 50. évfordulójára. Egyháztörténeti konferencia. Veszprém, 2007. november 22.; szerk. Trosits András; Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém, 2008 (Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. Konferencia sorozat)
| Előde: Bánáss László |
|
Utóda: Klempa Sándor (apostoli kormányzó) |
