Szövetségi elnök (Ausztria)
| Ausztria szövetségi elnöke | |||
| |||
 | |||
| Van der Bellen 2021-ben | |||
| Ország | Ausztria | ||
| A tisztséget jelenleg betölti | Alexander Van der Bellen | ||
| Kinevezi | Direkt elnökválasztáson kapott többség után a Nemzeti Tanács | ||
| Létrehozva | 1920. november 10. | ||
| Éves fizetése | 349 398 euró | ||
| Ausztria szövetségi elnöke weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztria szövetségi elnöke témájú médiaállományokat. | |||
A szövetségi elnök (Bundespräsident) az Osztrák Köztársaság 6 évre megválasztott államfője. Bár elméletileg az alkotmány nagy hatalommal ruházza fel, szerepe szinte reprezentatív funkciókra korlátozódik. 1951 óta közvetlenül az állampolgárok (Bundesvolk) által történik, megbízása hat évre szól. Irodája a bécsi Hofburg Lipót-szárnyában található. Terminusa egyszer meghosszabbítható, és legfeljebb tizenkét évig lehet hivatalban.
Általános tudnivalók[szerkesztés]
Jogállása és feladatköre elviekben nagyobb, mint a német vagy svájci szövetségi elnöknek. Jogállását és hatáskörét Ausztriában ún. parlamentáris elnöki köztársaságként definiálják.
Kialakulásának története[szerkesztés]
Az elnöki tisztség az 1920-as alkotmányban erős volt, így tervbe vették annak reprezentatív funkciókra való korlátozását. A szövetségi elnököt a Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung) választotta.
Jogköre[szerkesztés]
A szövetségi kormány (Bundesregierung) kinevezése[szerkesztés]
A szövetségi elnök számára a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) kinevezését illetően nincs jogi előírás, de jure szabadon dönthet a kinevezendő személyről. A Nemzeti Tanács (Nationalrat) azonban bármikor megvonhatja a bizalmat a kancellártól és a kormányzattól, az államfőnek alkalmaznia kell a politikai gyakorlatot, és figyelembe kell vennie az alsóház többségi viszonyait. Az egyes szövetségi miniszterek (Bundesminister) és államtitkárok kinevezését a kormányfő javasolja. 2000 óta létezik egy íratlan törvény, miszerint az elnöknek a választásokon legtöbb mandátumot szerzett párt jelöltjét kell a kormányalakítással megbíznia.
A Nemzeti Tanács feloszlatása[szerkesztés]
A szövetségi elnök a szövetségi kormány kérésére feloszlathatja az alsóházat, mindazonáltal csak egy alkalommal egy kormányzati perióduson belül.
Tartományi gyűlés feloszlatása[szerkesztés]
A szövetségi elnök a szövetségi kormány kérvényezésére, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) kétharmados többsége mellett feloszlathatja minden szövetségi tartomány törvényhozását, de ugyancsak egyetlenegy alkalommal élhet ezen jogával egy periódus alatt. Erről egyeztetnie kell a képviselőkkel a gyűlés feloszlatásáról, ilyenkor nem vehetnek részt az üléseken.
Az Osztrák Szövetségi Hadsereg (Bundesheer) főparancsnoki tisztjének betöltése[szerkesztés]
Ezen megbízatása a kormányban inkább formális, nem gyakorol közvetlen parancsnoki tevékenységet.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a President of Austria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bundespräsident (Österreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.