Anna utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Anna utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, I. kerület
Városrész Várnegyed
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Anna utca (Budapest)
Anna utca
Anna utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″

Az Anna utca Budapest egyik utcája a Várnegyedben, az I. kerületben. A Tárnok utca 16.-Úri utca 13. között húzódik.

A név eredete[szerkesztés]

Valószínű, hogy III. Béla magyar király feleségéről, Anna antiochiai hercegnőről nevezték el, kinek sírja a közeli Nagyboldogasszony-templomban[1] található.

Névváltozások[szerkesztés]

  • Anna utca - 1879
  • 1754 után nem említik
  • Dámvad utca; Őz utca - 1696
  • Dama Gasse (Hölgy utca) - 1686
  • Gyógytár utca - XVI. század eleje
  • They utca (Tej utca) - 1484

Épületei[szerkesztés]

1. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzata és oldalhomlokzata egyaránt 6 ablakos. Gótikus nyíláskeret-részletek, a földszinti helyiségben pedig középkori falmaradványok láthatóak. A középkori házat Stocker Lőrinc orvos építtette újjá 1712-ben. 1745-ig itt működött az Arany Sas Gyógyszertár. A Tárnok utcai bejárati ajtójának ma is álló keretezése 1780 körül készülhetett. A ház homlokzatát klasszicista stílusban építették át 1820 körül, de a barokk szoborfülke megmaradt, ahová 1974-ben Kovács Margit Madonna Gyermekével című szobra került. A hajdani gyógyszertárban több eredeti kemencét, valamint a 16. században elterjedt üzletajtó és ablak kombinációját találták meg.

2. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzati síkját a középkorban kiugratták egy konzolsorral, majd ezt a 16. században aláfalazták. Az Anna utcai homlokzat emeletén megmaradt egy reneszánsz és egy 15. századi ablakkeret. A ház kapualja dongaboltozatos. A házat többször átalakították, alapjaiban két középkori házból épülhetett össze. A mai kapualj helyén sikátor volt, amit a török hódoltság alatt átboltoztak. A mai épületet 1862-ben alakította ki Hild Károly Wiener Rozália részére, 1934-ben pedig újra átépítették.

Az utca a filmekben, irodalomban[szerkesztés]

  • Az Anna utca, illetve az egyik itteni lakás lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében, a magánnyomozást folytató bűnügyi újságíró főhős kutakodásában kisebb mérföldkövet jelentettek az itt megtudott információk.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Budapest műemlékei. Budapest, 1955
  • Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mátyás-templom

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 56. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Budapapest teljes Utcanév Lexikona. Sprinter Kiadó - ISBN 963-9469-06-8