Almásfüzitő
| Almásfüzitő | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Komáromi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Beró László[1] | ||
| Irányítószám | 2931 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2105 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 255,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 43″, k. h. 18° 15′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 43″, k. h. 18° 15′ 19″ | |||
 Almásfüzitő
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Almásfüzitő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almásfüzitő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Almásfüzitő község Komárom-Esztergom megyében, a Komáromi járásban.
Fekvése
Komárom-Esztergom megye északi részén, a Duna jobb partján fekszik, a legközelebbi város Komárom (10 km). A település két részből áll: Almásfüzitő-felső (kolónia=lakótelep) és Almásfüzitő gyártelep. A két rész egymástól 2 km-re található az 1-es főút mellett. A MÁV-nak két állomása is van a településen a Budapest–Győr–Hegyeshalom-vasútvonalon: Almásfüzitő (innen indul Esztergom felé egy mellékvonal) és Almásfüzitő felső.
Története
A település gyökerei a római korba nyúlnak vissza, de újkőkori leletek is találhatók a területen. Latin neve Azanum volt, a mostani falu környékén katonai tábor volt. Az 1. századtól vannak régészeti emlékek. A Duna menti limes védművei voltak a területen. A korai palánk (fa) tábort kőtábor váltotta fel Marcus Aurelius császár idején. Később a tábor falába egy kis erődöt építettek. A római temetőből előkerült síremlékek egy része a főtéren látható.
A neve először egy 1001 körüli oklevélben (a pannonhalmi apátság alapítóleveléből ismert) jelent meg (Fizeg), melyben I. István király a falut a pannonhalmi apátságnak adományozta. IV. Béla király szívesen időzött itt. A település a török hódoltság idején elnéptelenedett.
A közég fejlődése az iparnak köszönhető. Zichy Miklós már a 19. században felismerte a kedvező lehetőségeket. Az 1830-as években keményítő-, szesz- és enyvüzem létesült a Zichy-birtokon. 1854-ben már cukorgyár üzemelt. 1879-től új tulajdonosa, Tussla Tivadar Ószőnytől Füzitőig árvízvédelmi töltést emeltetett.
1884-ben készült el az Újszőny (Komárom)–Budapest-vasútvonal, majd 1891-ben az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal. Emeletes állomásépülete és raktárháza is ekkor épült. A település mai neve 1895-től ismert, a névadó a MÁV lett, ugyanis Almás községnek és Füzitőpusztának ezen a néven létesített közös megállót. Maga a Füzitő szó összetett szó, előtagja a Füzegy, egy Dunába ömlő patak neve (a fűzfa származéka), utótagja, a tő, pedig torkolatot jelent.
1884-ben a cukorgyárból keményítőüzem és gőzmalom lett. A gyártelep 1899-ben leégett.
Az amerikai tulajdonú Vacuum Oil Company (VOC) Rt. a vasúti, közúti és hajózási lehetőséggel rendelkező Füzitőpusztán 1904-ben kezdte meg ásványolaj-finomítójának építését. A gyár 1908-tól termelt. A Tanácsköztársaság alatt gépeit leszerelték. A termelés 1922-ben indult meg újra. Az uradalom, a vasút és a gyárak magasabb beosztású alkalmazottai a lakótelepen (colonia) laktak, a munkások azonban a környékbeli községekből jártak be dolgozni.
A település 1958-ig Szőnyhöz tartozott.
Gazdaság
Olajfeldolgozás
Az 1910-ig terjedő időben Magyarországon hat kisebb-nagyobb kőolaj-finomító működött. Ezek a feldolgozók világító petróleumot, később benzint, és gázolajat gyártottak.
A Vacuum Oil Company 1904-ben kezdte el az általa felfedezett és erről nevet kapó vákuumtechnológiával rendelkező finomító építését Füzitőpusztán. 1904-től 1907-ig az üzemek építése, próbaüzemi gyártások, a személyzet betanítása történt meg. Az üzemszerű termelést 1907-ben kezdték meg galíciai paraffinos kőolaj feldolgozásával. Ekkor 200 fő dolgozott itt, ebből az adminisztratív alkalmazottak száma 30 körüli volt. A „Gargoyle” védjegyű olajokat amerikai receptúra szerint saját és vásárolt komponensek felhasználásával állították elő. A receptúra és a védjegy használatáért a központnak fizetni kellett. Kocsikenőcsöket és gépzsírokat is gyártottak.
Az első világháború alatt katonai parancsnokság alá vonták a finomítót. Biztosítani kellett a rendelkezésre álló kőolajból a hadigépezet céljaira alkalmas kőolajtermékek előállítását. Az országban kőolajhiány miatt és politikai okokból 1921-ig nem volt termelés. Az alkalmazottakat néhány vezető kivételével elbocsátották. Az amerikai központ az elavult berendezésektől szabadulni szeretett volna, s a gyárat is el kívánta adni. A Vacuum Oil Company Co. meg akarta tartani a piacait és az eladóhálózatot, ezért korszerűsítette az üzemet. 1922-ben szovjet import kőolajból újból megindult a termelés. Azonban 1923-ban a téli dunai jeges ár jelentős károkat okozott. Az áradás a 6000 m2-es üres tartályokat kiszakította a helyüktől.
1925-ben a Standard Oil of New Jersey tulajdonában lévő Magyar-Amerikai Petróleum Rt. megszüntette tevékenységét és beolvadt a Vacuum Oil Co. Rt.-be, s ezzel Magyarország legnagyobb, legerősebb kőolajipari vállalata lett.
1931-ben elindították a folyamatos desztillációs rendszert, s a fekvőkazános rendszer mellett 50 000 tonna/év lett a feldolgozható kőolaj mennyisége. 1940 után a kitermelt hazai kőolajtermelés fedezte a feldolgozóipar gyártási kapacitásait. Ekkortól tilos lett kőolajat importálni. A kitermelt magyar kőolaj kedvező összetételű nyersanyag volt. 30%-ából viszonylag magas oktánszámú motorbenzint, 15%-nyi petróleumot és 20% gázolajat tudtak gyártani. Paraffindús pakurájából paraffintalanítással jó minőségű paraffinokat és kiváló minőségű kenőolajféleségeket lehetett előállítani.
Az 1941. december 12-i hadüzenet után az amerikai tulajdonú vállalatot magyar állami kezelésbe vették. 1942. január 12-től „Magyarországi Vácuum Olaj Üzemek Magyar Királyi Kincstár kezelésében” lett a neve. A gyárban katonai parancsnokság működött. 1944. március 19-e után – a német megszállás kezdetével – elkezdődtek a légiriadók, majd később a bombatámadások. Az elsőt 1944. június 13-án éjjel intézték a szövetséges csapatok légierői a finomító ellen. 20 kilotonna szénhidrogén, alapanyag, félkész és késztermék folyt szét, illetve borult lángba.
A lepárlóoszlopot telibe találták, de két hét múlva működőképes volt. 1944. augusztus 9-én délelőtt szőnyegbombázás érte a gyárat. Ekkor halálos áldozatok is voltak. 1945. február 8-án ismét pusztított a jeges ár. A jégtorlódás miatt felduzzadt Dunát a megsérült töltés nem bírta el. Az ár átszakította, és bezúdult a gyár területére. Az utolsó (harmadik) bombatámadás 1945. március 14-én volt, de a tönkrement és a németek által leszerelt gyárban már nem sokat pusztított. A visszavonuló német hadsereg az épségben lévő berendezéseket aláaknázta, de a felrobbantásához már nem volt ideje.
Timföldfeldolgozás
1941-ben a (német tőkerészesedésű) Dunavölgyi Timföldipari Rt. 60 000 tonna kapacitású timföldgyár építését kezdte meg. A második világháború miatt a termelés 1950-ben indult meg. 1970-re a gyárat 330 000 tonna/év kapacitásra bővítették. Az 1980-as évek közepén az ország termelésének közel felét adta. Az Almásfüzitői Timföld Kft. bauxitfeldolgozási részlegét értékesítési nehézségek miatt 1994. év végével leállították, csak nem kohászati timföldet állítottak elő. 1995-től a Hungalumina Kft. töltötte be a vagyonkezelő szerepét. A következő évben a Hungalu Rt. 90%-os részvénycsomagját eladta a Hungaluminának. A fennmaradó 10%-ot munkavállalói részvénycsomagként megvásárlásra ajánlották fel a dolgozóknak. Az alumínium árának nagyarányú csökkenése miatt (?) a cég veszteségessé vált, 1997-ben véglegesen leállították a gyárat. Emiatt 700 fő munkanélküli lett.
Mai élete
Az ipari fejlődés a település fejlődésére is hatott. Infrastruktúrája a városias követelményeknek is eleget tesz. Az útjai burkoltak. Vezetékes vízzel, szennyvízcsatorna-hálózattal rendelkezik és a távfűtés is megoldott. A településnek saját kábeltévés csatornája van. A 19. századtól Szőnyhöz tartozó falu 1958-ban önálló lett. Komárom város vonzáskörzetéhez tartozott 1984 és 1988 között. Iskolája 1900-ban alakult meg. Új épületet 1923-ban kapott. Sportolásra és tömegsportra alkalmas sportcsarnoka és sportpályája van. A művelődési ház 1950-es létrehozása óta otthont ad az Almásfüzitő Baráti Körnek és a Kertbarátok Körének, mely 1984 óta borversenyeket szervez. A házban található meg a Polgármesteri Hivatal is.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2089 | 2037 | 2047 | 2155 | 2091 | 2105 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,4% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 12,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,9% (27,3% nem nyilatkozott).[3]
Látnivalói
- „Vacuum” szegecselt tartályok – ipari műemlék
- Nemzetközi motorcsónak-versenyek, jachtkikötő
- Azaum római tábor[4]
Képtár
-
A Szent István templom -
Általános iskola -
Polgármesteri hivatal -
Művelődési ház -
Álló nő fürdés előtt (Balázs István alkotása) -
Füzitő első említésének 1000. évfordulójára emelt emlékmű -
Második világháborús emlékmű -
A MOL telephelye -
A timföldgyár -
Sporttelep -
A Duna-part -
Azaum (Almásfüzitő) római katonai tábor alaprajza.
Populáris kultúrában
A 2014-es Metal Gear Solid V Ground Zeroes című videojátékban található egy hangfelvétel. Ezen a felvételen a játék főgonosza meséli el gyerekkori traumáját, ami valószínűleg a települést ért szőnyegbombázás volt.[forrás?]
Jegyzetek
- ↑ Beró László lett Almásfüzitő polgármestere (magyar nyelven) (html). ma.hu, 2017. június 12. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Almásfüzitő Helységnévtár
- ↑ Római kori élménypark nyílik Almásfüzitőn - origo, 2012. 06. 25.
Források
- Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-11-7
- Számadó Emese: Komárom és térsége (CEBA Veresegyház, 1998) ISBN 9639089 21 4
- Panoráma (a MOL csoport belső hírlevele) IV. évf. 12-13. szám 2007. július 16. 18-19. old.
- Metal Gear Solid V; Ground Zeroes, Kojima Productions (2014)
További információk
