76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3)

	76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3)
	ZiSZ–3
	Gyártási adatok
Típus	tábori ágyú
Ország	Szovjetunió
Tervező	a 92-es számú üzem V. G. Grabin vezette tervezőirodája
	Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1942-től napjainkig
Háborús alkalmazás	második világháború
	Műszaki adatok
Űrméret	76,2 mm
Lőszer	76,2×385 mm R
Tömeg	1,116 t
Csőhossz	3400 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság	25 lövés/perc
Max. lőtávolság	13 290 m
Oldalirányzás	54°
Magassági irányzás	mínusz 5° plusz 37°

A 76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3) (oroszul: 76-мм дивизионная пушка обр. 1942 г. (ЗиС-3)) (GRAU-kód: 52–P–354U) szovjet gyártmányú hadosztályágyú volt, melyet a második világháborúban fejlesztettek ki és alkalmaztak. Gyártását a 92-es számú üzemben végezték, melyet Sztálinról neveztek el (Zavod imenyi Sztalina).

Történet[szerkesztés]

A ZiSZ–3 fejlesztése 1940 végén kezdődött a 92-es számú üzemben. A ZiSZ–3 kombinálta a ZiSZ–2 könnyű alvázát és az USZV 76,2 mm-es űrméretű lövegcsövét. A csőszájfék felszerelése csökkentette a lövés utáni visszarúgást és ezáltal kímélte a könnyű alvázat a hátra ható erők okozta sérülésektől. A ZiSZ–3 gyártása háromszor gyorsabb és 2/3-al olcsóbb volt, mint az USZV előállítása, köszönhetően a fémek hegesztésének, sajtolásának, illetve öntvények nagyobb arányú használatának.

Vaszilij Gavrilovics Grabin, a szovjet közepes űrméretű ágyúk főtervezője kezdeményezte a ZiSZ–3 fejlesztését állami jóváhagyás nélkül, a prototípust el is rejtették az állam elől. Grigorij Kulik marsall, a szovjet tüzérség parancsnoka utasítást adott a 45 mm-es könnyű páncéltörő és a 76,2 mm-es hadosztályágyúk gyártásának felfüggesztésére, mivel úgy gondolta azok nem elég hatékonyak a német páncélosok ellen; a szovjetek túlbecsülték a legújabb német nehéz harckocsik páncélvédelmét, köszönhetően a propagandára használt Neubaufahrzeug többtornyos harckocsinak.

A Nagy Honvédő Háború elején kiderült, hogy a német páncélosok nem ellenfelei még a háború előtti 76 mm-es űrméretű ágyúknak sem, egyes esetekben a 12,7 mm-es DSK nehézgéppuskák is elégségesek voltak a harckocsik hatástalanítására. A háború korai szakaszában a legtöbb 76 mm-es löveg megsemmisült vagy a németek zsákmánya lett, akik előszeretettel használták páncélvadász harcjárművek (Panzerjäger) fő fegyverzeteként (Marder II, Marder III). Kulik marsall utasítást adott az USZV gyártásának újbóli elindítására. 1941 decemberében a 92-es számú üzemben Grabin megkezdte a ZiSZ–3 sorozatgyártását.

A gyár ZiSZ–3 készletei egyre nőttek és kihasználatlanul maradtak, mivel a Vörös Hadsereg nem volt hajlandó rendszeresíteni a lövegeket a szokásos átvételi próbák nélkül. Grabin meggyőzte a hadsereget, hogy adja ki a fegyvereket rögtönzött tesztelésre a fronton, ahol sokkal jobbnak bizonyult a korábbi hadosztályágyúkhoz képest. Az azt követő bemutató lenyűgözte Sztálint, aki a „tüzérségi rendszerek remekműveként” méltatta a löveget. 1942 februárjában a ZiSZ–3 egy öt napos hivatalos rendszeresítő próbára került, majd 76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú jelöléssel hadrendbe állították. Grabin a 92-es számú üzem gyártási kapacitásának növelésén dolgozott. A gyártásban futószalagok használata lehetővé tette az alacsony képzettségű munkaerő alkalmazását jelentős minőségromlás nélkül. A tapasztalt munkások és mérnökök bonyolult berendezéseken dolgoztak és brigádvezetőként szolgáltak; őket a gyártósoron fiatal gyári munkások váltották fel, akik mentesültek a sorkatonai szolgálat alól, így a szakképzett munkások és mérnökök új generációja jött létre. A háború végéig több, mint 103 000 darab ZiSZ–3 készült, így ez a típus volt a legnagyobb példányszámban készült szovjet tábori löveg.

A háború végével a löveg sorozatgyártása is befejeződött. Helyét a 85 mm-es D–44 hadosztályágyú vette át. A D–44 páncélátütőképessége jobb volt, de nagyobb súlya miatt mozgékonysága elmaradt a ZiSZ–3 lövegétől.

A háború során a finnek 12 darabot zsákmányoltak, melyeket a 76 K 42 jelöléssel láttak el.

Változatok[szerkesztés]

Önjáró löveg[szerkesztés]

Harctéri alkalmazás[szerkesztés]

A hidegháború után[szerkesztés]

2020-as adatok szerint az ágyú legalább négy független állam haderejénél állt aktív szolgálatban: Kambodzsa, Namíbia, Nicaragua és Szudán.^[1]

Lőszer[szerkesztés]

Rendszeresített lőszertípusok
Típus	Modell	Súly	Töltetsúly, g
Páncéltörő lövedékek (csőtorkolati sebesség 700 m/s-ig)
Robbanó páncéltörő lövedék (APHE)	BR–350A	3,3 kg	155
Tömör páncéltörő lövedék (AP)	BR–350SZP	6,5 kg	nincs
Kompozit páncéltörő lövedékek
1943 áprilisától	BR–350P	3,02 kg	nincs
második világháború után kifejlesztett	BR–350N	3,02 kg	N/A
Nagy robbanóerejű és repesz lövedékek (csőtorkolati sebesség 680 m/s-ig)
Repesz-romboló acél	OF–350	6,2 kg	710
Repesz-romboló acélos vas	OF–350A	6,2 kg	640
Repesz acélos vas	O–350A	6,21 kg	540
Repesz-romboló	OF–350B	6,2 kg	540
Repesz-romboló	OF–363	6,2 kg	540
Nagy robbanóerejű	F–354	6,41 kg	785
Nagy robbanóerejű	F–354M	6,1 kg	815
Nagy robbanóerejű Franciaországban kifejlesztve	F–354F	6,41 kg	785
Egyéb lövedékek (csőtorkolati sebesség 680 m/s-ig)
Kumulatív (HEAT), a második világháború után kifejlesztve	BK–354	7 kg	740
Kumulatív (HEAT), 1943 májusától	BP–350M	3,94 kg	623
Kartács	S–354	6,5 kg	85
Kartács	S–354T	6,66 kg	85
Kartács	S–354G	6,58 kg	85
Kartács	S–361	6,61 kg	85
Vegyi	OH–350	6,25 kg
Nagy hatótávolságú gyújtó	Z–350	6,24 kg	240
Gyújtó	Z–354	4,65 kg	240
Nagy hatótávolságú füst	D–350	6,45 kg
Füst	D–350A	6,45 kg

Alkalmazók[szerkesztés]

Jelenlegi alkalmazók[szerkesztés]

Korábbi alkalmazók[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e International Institute for Strategic Studies. The Military Balance. Routledge, 257–504. o. (2020). ISBN 978-0-367-46639-8

Források[szerkesztés]

Shunkov V. N. - The Weapons of the Red Army, Mn. Harvest, 1999 (Шунков В. Н. - Оружие Красной Армии. — Мн.: Харвест, 1999.) ISBN 978-985-433-469-1

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 76 mm divisional gun M1942 (ZiS-3) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz 76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3) témájú médiaállományokat.

[Military_Balance_2020-1] International Institute for Strategic Studies. The Military Balance. Routledge, 257–504. o. (2020). ISBN 978-0-367-46639-8

[1]

76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3)

ZiSZ–3
Gyártási adatok
Típus	tábori ágyú
Ország	Szovjetunió
Tervező	a 92-es számú üzem V. G. Grabin vezette tervezőirodája
Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1942-től napjainkig
Háborús alkalmazás	második világháború
Műszaki adatok
Űrméret	76,2 mm
Lőszer	76,2×385 mm R
Tömeg	1,116 t
Csőhossz	3400 mm
Gyakorlati tűzgyorsaság	25 lövés/perc
Max. lőtávolság	13 290 m
Oldalirányzás	54°
Magassági irányzás	mínusz 5° plusz 37°

m v sz Szovjet tüzérség a második világháborúban
Páncéltörő ágyúk	37 mm-es 1930 mintájú páncéltörő ágyú (1–K) • 45 mm-es 1932 mintájú páncéltörő ágyú (19–K) • 45 mm-es 1937 mintájú páncéltörő ágyú (53–K) • 45 mm-es 1942 mintájú páncéltörő ágyú (M–42) • 57 mm-es 1943 mintájú páncéltörő ágyú (ZiSZ–2) • 100 mm-es 1944 mintájú tábori ágyú (BSZ–3)
Hegyi lövegek	76 mm-es 1909 mintájú hegyiágyú (76–09) • 76 mm-es 1938 mintájú hegyiágyú
Gyalogsági lövegek	76 mm-es 1927 mintájú ezredágyú • 76 mm-es 1943 mintájú ezredágyú (OB–25)
Hadosztálylövegek	76 mm-es 1902/30 mintájú hadosztályágyú • 76 mm-es 1936 mintájú hadosztályágyú (F–22) • 76 mm-es 1939 mintájú hadosztályágyú (USZV) • 76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3) • 107 mm-es 1940 mintájú hadosztályágyú (M–60) • 122 mm-es 1909/37 mintájú tarack • 122 mm-es 1910/30 mintájú tarack • 122 mm-es 1938 mintájú tarack (M–30) • 152 mm-es 1931 mintájú mozsárágyú (NM)
Hadtest- és hadsereglövegek	107 mm-es 1910/30 mintájú ágyú • 122 mm-es 1931 mintájú ágyú (A–19) • 122 mm gun M1931/37 (A–19) • 152 mm-es 1909/30 mintájú tarack • 152 mm howitzer M1910/37 • 152 mm howitzer M1938 (M–10) • 152 mm-es 1943 mintájú tarack (D–1) • 152 mm gun M1910/30 • 152 mm-es 1910/34 mintájú ágyú • 152 mm-es 1937 mintájú tarackágyú (ML–20)
Nehézlövegek	152 mm-es 1935 mintájú ágyú (Br–2) • 203 mm-es 1931 mintájú tarack (B–4) • 210 mm-es 1939 mintájú ágyú (Br–17) • 280 mm-es 1939 mintájú mozsárágyú (Br–5) • 305 mm-es 1939 mintájú tarack (Br–18)
Légvédelmi ágyúk	25 mm-es 1940 mintájú automata légvédelmi gépágyú (72–K) • 37 mm-es 1939 mintájú automata légvédelmi gépágyú (61–K) • 76 mm-es 1931 mintájú légvédelmi löveg (3–K) • 76 mm-es 1938 mintájú légvédelmi löveg • 85 mm-es 1939 mintájú légvédelmi löveg (52–K)