2023-as holland általános választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 2023-as előrehozott holland általános választást 2023. november 22-én tartották, mely során a Staten-Generaal alsóházának, a Képviselőháznak (Tweede Kamer) 150 tagját választották.[1] A következő választást eredetileg 2025-ben lett volna esedékes, de a negyedik-Rutte-kormány július 7-én történt összeomlása és lemondása miatt előrehozott választás vált szükségessé.[2] 2006 óta ez a választás volt az első, amelyiken Mark Rutte leköszönő miniszterelnök nem mérettette meg magát.[3]

Háttér[szerkesztés]

A legutóbbi, 2021-es általános választás eredményeként megalakult Mark Rutte negyedik koalíciós kormánya, melyet a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió (CU) pártok alkottak, csakúgy, mint az azt megelőző kormányt is.[4] A kormány azonban 2023. július 7-én megbukott, miután miután több napos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről, és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.[5][6]

2023. július 10-én Mark Rutte miniszterelnök bejelentette, hogy nem indul újra pártja, a VVD listavezetőjeként, és az új kabinet beiktatásakor távozik a politikából. Más pártvezetők és parlamenti vezetők is bejelentették, hogy az új ciklusban nem térnek vissza, köztük Sigrid Kaag (D66), Wopke Hoekstra, Pieter Heerma (CDA),[7] Attje Kuiken (PvdA),[8] Kees van der Staaij (SGP),[9] Farid Azarkan (DENK),[10] Liane den Haan (független),[11] Nilüfer Gündoğan (független), és Sylvana Simons (BIJ1).[12] Jesse Klaver bejelentette, hogy bár parlamenti képviselőként folytatni kívánja, nem lesz a Munkáspárt–Baloldali Zöldek szövetség listavezetője.

A holland választási rendszer[szerkesztés]

A legfontosabb törvényhozó szerv az országban a kétkamarás parlament. Az első kamara, a Szenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért 2023-ban 26 párt versenyez, bejutási küszöb nincs, a mandátumok a D’Hondt-módszer alkalmazásával kerülnek kiosztásra. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.[13]

A Képviselőház a Staten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azaz alsóháza (hollandul Tweede Kamer, szó szerint "második kamara"). Az ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, az arányos képviselet elve alapján. Ennek értelmében kizárólag pártlistákra lehet szavazni, aminek az élén a listavezető (lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni.

A holland pártrendszer tulajdonképpen három hagyományos politikai ideológia (kereszténydemokrácia, liberalizmus, szociáldemokrácia) mentén körvonalazódott, lévén az elmúlt több mint 100 évben mindegyik holland kormány e három eszme valamelyikét képviselte.

Parlamenti pártok (2021–2023)[szerkesztés]

Párt neve Ideológia Listavezető (2023) 2021-es eredmény
Szavazatok (%) Mandátumok
VVD Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért

Volkspartij voor Vrijheid en Democratie

Konzervatív liberalizmus Dilan Yeşilgöz-Zegerius 21.87
34 / 150
D66 66-os Demokraták

Democraten 66

Szociálliberalizmus Rob Jetten 15.01
24 / 150
PVV Szabadságpárt

Partij voor de Vrijheid

Jobboldali populizmus Geert Wilders 10.81
17 / 150
CDA Kereszténydemokrata Tömörülés

Christen-Democratisch Appèl

Kereszténydemokrácia Henri Botenbal 9.50
15 / 150
SP Szocialista Párt

Socialistische Partij

Demokratikus szocializmus Lilian Marijnissen 5.99
9 / 150
PvdA–GL Munkáspárt–Baloldali Zöldek

Partij van de Arbeid–GroenLinks

Szociáldemokrácia

Zöldpolitika

Frans Timmermans 5.72

5.16

9 / 150
8 / 150
FvD Fórum a Demokráciáért

Forum voor Democratie

Nemzeti konzervativizmus Thierry Baudet 5.01
8 / 150
PvdD Párt az Állatokért

Partij voor de Dieren

Állatvédelem Esther Ouwehand 3.83
6 / 150
CU Keresztény Unió

ChristenUnie

Keresztényszocializmus Mirjam Bikker 3.37
5 / 150
Volt Volt Nederland Európa-pártiság Laurens Dassen 2.42
3 / 150
JA21 JA21 Liberális konzervativizmus Joost Eerdmans 2.36
3 / 150
SGP Református Politikai Párt

Staatkundig Gereformeerde Partij

Teokrácia Chris Stoffer 2.07
3 / 150
DENK Denk Kisebbségvédelem Stephan van Baarle 2.03
3 / 150
50+ 50PLUS Nyugdíjaspolitika Gerard van Hooft 1.02
1 / 150
BBB Farmerek és Polgárok Mozgalma

BoerBurgerBeweging

Agrárpolitika Caroline van der Plas 1.00
1 / 150
BIJ1 BIJ1 Egalitarizmus Edson Olf 0.84
1 / 150

Közvélemény-kutatások[szerkesztés]

Eredmények[szerkesztés]

Párt Szavazatok száma Szavazatok %-ban Elnyert mandátumok +/–
Szabadságpárt 2,450,855 23.49
37 / 150
 +20
Munkáspárt–Baloldali Zöldek 1,643,032 15.75
25 / 150
 +8
Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért 1,589,518 15.24
24 / 150
 -10
Új Társadalmi Szerződés 1,343,292 12.88
20 / 150
 Új párt
66-os Demokraták 656,290 6.29
9 / 150
 -15
Farmerek és Polgárok Mozgalma 485,551 4.65
7 / 150
 +6
Kereszténydemokrata Tömörülés 345,821 3.31
5 / 150
 −10
Szocialista Párt 328,225 3.15
5 / 150
 −4
Denk 246,764 2.37
3 / 150
 0
Párt az Állatokért 235,148 2.25
3 / 150
 -3
Fórum a Demokráciáért 232,963 2.23
3 / 150
 -5
Református Politikai Párt 217,270 2.08
3 / 150
 0
Keresztény Unió 212,532 2.04
3 / 150
 -2
Volt Nederland 178,802 1.71
2 / 150
 -1
JA21 71,345 0.68
1 / 150
 -2
Összesen 15 10,432,662 100 150 -

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pascoe, Robin: Dutch general election to take place on November 22 (brit angol nyelven). DutchNews.nl, 2023. július 14. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  2. ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  3. ↑ Rutte stopt als partijleider VVD en kondigt vertrek aan uit politiek (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 10. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  4. ↑ Huwelijk van kabinet-Rutte IV was gedoemd te mislukken (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 7. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  5. ↑ Hoe Rutte vriend en vijand verraste: reconstructie van de val van Rutte IV (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 8. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  6. ↑ A menekültügyi vita miatt összeomlott a holland koalíciós kormány (magyar nyelven). euronews, 2023. július 7. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  7. ↑ Ook CDA-fractievoorzitter Heerma wil niet op kieslijst (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 10. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  8. ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  9. ↑ Dool, Pim van den. „Met het vertrek van Kees van der Staaij verliest het parlement een schat aan ervaring en gezag”, NRC, 2023. augusztus 25. (Hozzáférés: 2023. november 10.) (nl-NL nyelvű) 
  10. ↑ DPG Media Privacy Gate. myprivacy.dpgmedia.nl. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  11. ↑ Ook ex-50Plus-Kamerlid Den Haan stopt: 'De huidige politiek is lelijk' (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 13. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  12. ↑ Ook Sylvana Simons (Bij1) verlaat Haagse politiek (holland nyelven). nos.nl, 2023. július 24. (Hozzáférés: 2023. november 10.)
  13. ↑ parlamentiszemle.hu/wp-content/uploads/2018/02/parlamentiszemle-nagy-levente.pdf
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2023-as_holland_általános_választás&oldid=26660736”