Šašinovec
| Šašinovec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10360 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 772 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 123 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 00″, k. h. 16° 10′ 00″45.850000°N 16.166700°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 00″, k. h. 16° 10′ 00″45.850000°N 16.166700°E | |
 | |
Šašinovec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 23 km-re északkeletre, a Kašina-patak és annak mellékvize a Soblinec-patak mentén, az A4-es autópálya déli oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu zágrábi püspökség birtoka volt. Megemlítik, hogy 1861-ben Šašinovecen Šija Vrh nélkül 40 ház volt, ebből 15 nemeseké (Šija Vrh abban az időben csak 47 lakosú volt). Azt, hogy mikor épült a régi Szentháromság kápolna, nem lehet tudni, de azt feltételezik, hogy 1710 körül építették. Valószínűleg volt egy fából készült, még régebbi kápolna is, mert a jelenlegi toronyban levő harangon az 1643-as évszám van feltüntetve. A kápolna gyönyörű gótikus úrmutatóval (monstrancia) is rendelkezik. A plébánia honlapja szerint talán nem lenne hiba azt állítani, hogy ezt az ősi kápolnát Cerjéből szállították át. 1501-ben ugyanis megemlítik, hogy Cerjében volt egy Szent János evangélistának szentelt fa plébániatemplom. A templom Vinković püspöki vizitátor szerint 1642-ben is létezett. Amikor Cerjében új téglatemplomot kellett építeni a régi fatemplomot átadták Šašinovecnek, mert nyilvánvalóan jó állapotban volt. Valószínűleg az összes felszerelést átadták vele, tehát a harangot és a szentségtartót is, mivel a šašinoveci fakápolnát már 1653-ban említik. A 17. század óta a Sarlós Boldogasszony volt a titulusa.
Az első katonai felmérés térképén „Sassinecz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sassinecz vel Sassinovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sassinovecz” néven 45 házzal, 419 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 445, 1910-ben 528 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 678 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 445 | 477 | 471 | 465 | 496 | 528 | 532 | 580 | 599 | 567 | 610 | 482 | 551 | 456 | 544 | 678 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai kápolnát 1928-ban építették a Szentháromság tiszteletére. 2012-ben Prepeljanić plébános idejében a kápolnát alaposan felújították (új tető, homlokzat, torony, ablakok, bejárati ajtó, a három harang elektromos vezérlése, parkosított környezet). A kápolna belülről felújítást (festés) igényel. A kápolna alapterülete 70 m2.
A Dokšić-Lovriš gazdaságon belül épült kiegészítő épületként egy máig fennmaradt, hagyományos, négyszögletes alaprajzú lakóépület a 20. század elejéről.[6] Az épület szimmetrikus elrendezésű, a földszinten két kamrával, amely sekély boltozataival az alagsor szerepét tölti be. A ház felső része vízszintesen egymásra rakott, fűrészelt fagerendákból épült, egyenes vágású sarkokkal. Az emeleten két, kamra méretű (kb. 5 x 5 méretes) szoba található. Mindegyiknek közvetlenül a kiugró, nyitott, tetővel fedett verandáról van bejárata. Az ácsmunka eredeti. A tető nyeregtetős. Megmaradt egy nagyobb tégla istálló 1932-ből, egy disznóól, két kukoricagóré, egy falazott konyha és istálló.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A soblineci iskola az 1926-ban Šašinovacban alapított iskola jogutódja. A šašinovaci épület rossz állapota miatt fő tevékenysége az utolsó nyolc évben a popovaci közösségi házban zajlott egészen az 1958/59-es tanévig, amikor a soblineci épület elkészült és megnyitásra került.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]DVD Šašinovec önkéntes tűzoltó egyesület
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...582. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 104. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. július 17.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2998.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- A plébánia honlapja Archiválva 2020. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2021. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
