Planina Gornja
| Planina Gornja | |
 | |
| Planina Gornja látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 201 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 20″, k. h. 16° 04′ 44″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Planina Gornja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Planina Gornja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb városközpontjától légvonalban 16, közúton 26 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Kašina-patak mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
Planina első írásos említése 1209-ben történt „locus qui dicitur Planina”[2] alakban. 1279-ben „Planina terra” néven birtokként említik. E forrásokból kiderül, hogy a 13. század elején a johanniták a Lipa-hegy lábánál Szent György tiszteletére szentelt templomot és kolostort építettek. Ez később is „monasterium s. Georgii de Planina” néven említik. Ennek a megmaradt részeire épült aztán a mai Szent György kápolna. Planina a középkorban egy ideig külön birtokot képezett, melynek központja egy Gradec nevű dombon állt. A 19. század végén a kašinai öregek egy Pogányvárról beszéltek, mely a Szent György kápolnával átellenben állt és ahol egy halastó is volt. Ezt a helyet a kápolnától egy kilométerre emelkedő magaslattal azonosították. Itt egy ellipszis alakú, fából és földből épített vár állhatott, amelynek keleti oldalán árok (vagy két árok) nyoma található. A tetején földút és sánc nyomai vehetők ki, melyet régészeti lelőhelyként jelölnek meg. Nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések láthatók, valószínűleg a faházak maradványai a kultúrréteg látható nyomai nélkül. A zágrábi történeti levéltárban található dokumentumok között szerepel Károly Róbert 1328-ból származó oklevele, amely megerősíti a zágrábi káptalant Kašinai birtokában és leírja a határvonalat a káptalani birtok és „Castrum antiquum Paganorum” területe között.
Az első katonai felmérés térképén „Planina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Planina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Planina” néven 58 házzal, 509 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a falu terület két részre, Planina Donja és Planina Gornja részekre oszlott.
A település Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99,6%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 247 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 275 | 270 | 266 | 248 | 247 |
(1961-ig lakosságát Planina néven Planina Donjához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
A Medvednica északi oldalán található 635 méteres Tepčina špica nevű magaslat déli, nyugati és keleti oldalában összeomlott fal és egész tégladarabokkal vegyes mészhabarcs maradványai találhatók. Finoman őrölt téglamaradványok a vakolat maradványaiban nem figyelhetők meg. A fennsík északi oldalán nincsenek tégla vagy fa védőfal nyomai. Az összeomlott fal keleti oldalán, Laz felé, lejtős terep maradványai láthatók, a lábánál védőárokkal. A Tepčina špica tetején számos ritka, ókori eredetű kerámia töredék került elő, de vastagabb kultúrréteg nem látható rajta. A hegy geostratégiai helyzete és a történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy késő ókori erődítményről van szó. A késő középkorban megemlítik a hegyen át Grazig haladó postautat, amely a Tepčina špica alatt nyugat felé haladt, ami megengedi a kisebb középkori erődítmény lehetőségét is.[7]
A Babić család malma[8] a 19. század második felében épült, Planina Gornjától délre, a Vukov dol-pataknál, ahol a legenda szerint egykor a falutól északra és délre 11 malom működött. A bejárattól jobbra található gerendán a B. Z. monogram látható. A malom kisebb egyterű épület, téglalap alaprajzzal, nyeregtetővel, hódfarkú cseréppel fedve. Vízszintesen egymásra rakott fagerendákból épült, alacsony kőalapra helyezve. Bejárati ajtón, a déli homlokzaton íves áthidalók láthatók, de más fénynyílások nincsenek. Részben megmaradt a túlfolyó a malomkerék vízszintes tengelyével.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ azaz hely, amit Planinának neveznek
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...512. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 100. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Damir Fofić: Studija zaštite i prezentacijskog potenciala arheološkog nalazišta Kuzelin i bliskih arheoloških nalazišta (horvát nyelven). Muzej Prigorja Sesvete, 2015. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2962.
Források[szerkesztés]
- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A kašinai plébánia honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
Darko Antolković blogja (horvátul)
