Ugrás a tartalomhoz

Cerje (Zágráb)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cerje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállásfalu
Irányítószám10361
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség408 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület1,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 16° 11′ 29″45.829722°N 16.191389°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Cerje témájú médiaállományokat.

Cerje település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb városközpontjától 18 km-re keletre, Budenec és Sesvetski Kraljevec között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Cerje az egykori Szeszvete falu része volt, amely írásos források szerint a zágrábi káptalan donja kašinai uradalmához tartozott.[2] A település a 13. századból származik, Szent János evangélistának szentelt plébániáját 1501-ben alapították.

Az első katonai felmérés térképén „Czerie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czerje” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czerje” néven 15 házzal, 142 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 157, 1910-ben 236 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 398 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
157100133149201236215254233228271253229320404398

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma.[7] Az első templom építésének dátuma nem ismert, de 1757-ben a vizitátor azt írta, hogy az akkori plébános, Franjo Vojvodić már előkészítette az új templom építését. Az új templomot 1759-ben kezdték építeni és végül 1764-ben szentelték fel. Az egyhajós barokk épület 25 m hosszú, 11 m széles, 11 m magas, lekerekített szentéllyel, hozzá a keleti oldalon csatlakozó sekrestyével és egy 25 m magas harangtoronnyal. A főoltár Szent János képe Tauszy püspök ajándéka. A templom 1965 óta műemlékvédelem alatt áll. 2003-ban a Horvát Köztársaság a kulturális örökség részévé nyilvánította. A templom húsz éve nagy felújításon esett át, melynek következtében belső tere a Boldogságos Szűz Mária és Páduai Szent Antal mellékoltáraival megújult. 2002-ben négy ólomüveg ablakot helyeztek el, amelyek az evangélistákat ábrázolják. Az 1893-ban Heferer műhelyében készített régi orgonát szintén helyreállították. A plébánia épülete[8] 1779-ben épült klasszicista stílusban.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]