Goli Breg
| Goli Breg | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Brezovica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10257 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 410 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Terület | 2,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 59″, k. h. 15° 54′ 00″45.733000°N 15.900000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 59″, k. h. 15° 54′ 00″45.733000°N 15.900000°E | |
 | |
Goli Breg falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Brezovica városnegyedéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zágráb városközpontjától 12 km-re délnyugatra, a Szávamente déli előterében húzódó síkságon, Demerje és Brezovica között fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település már a 18. században is létezett. Az első katonai felmérés térképén „Goli Brijeg” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Golibreg” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Goli Breg” néven 16 házzal és 128 katolikus lakossal találjuk.[3]
1857-ben 115, 1910-ben 246 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 406 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 115 | 143 | 120 | 191 | 198 | 246 | 257 | 259 | 245 | 262 | 305 | 325 | 317 | 344 | 365 | 406 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát a Draskovichok építtették 1756-ban Vukmanić plébános kezdeményezésére, amint ezt a templomban található felirat is igazolja. A templom csarnok jellegű, a szentély lekerekített apszissal, a szentélyhez az északi oldalon csatlakozó sekrestyével és a főhomlokzaton álló két harangtoronnyal. A barokk belső berendezés és a falfestmények a templom építésének idejéből származnak. Az eredeti berendezést megőrizték a templomban.
A plébánia 1906-ban épült téglalap alaprajzú, szecessziós stílusú egyszintes téglaépület. Egy fából készült épület helyén építették. A régi iskolával szemben lévő út mentén található, a barokk templomtól és a temetőtől keletre. Klasszikus alaprajzú, észak-déli irányban központi folyosóval, a hátsó részén lépcsőházzal és gazdasági bejárattal. A földszinten van a plébániahivatal és a konyha, míg az emeleten egy reprezentatív lakórész van kialakítva. Az épület alagsorában boltozatos pince található. A szimmetrikus utcai homlokzat gazdagon díszített, három ablaktengellyel, kiemelkedő központi rizalittal rendelkezik.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az általános iskolát 1850-ben alapították. Két földszintes épületben, a plébánia épületével szemben volt elhelyezve. Az északi épület elülső részén az MDCCCCX évszám látható bevésve. A déli, régebbi épületen a "Pučka škola" felirat olvasható. Mindkét épület falazott egyszintes, téglalap alaprajzú épület, nyeregtetővel, historikus stílusú, vakolt homlokzattal. Az osztálytermek az utcára néztek, míg a bejárat a lépcsőkkel és a melléképület a mellékhelyiségekkel az udvari oldalon helyezkedtek el. Az iskolaépületek mellett egy faház áll, de rossz állapotban van. Manapság mindkét volt iskolaépületet lakásoknak használják.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...203. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 85. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat". 2018. augusztus 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. július 26..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
