Glavnica Gornja
| Glavnica Gornja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10363 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 227 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 270 m |
| Terület | 1,59 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 17″, k. h. 16° 08′ 24″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 17″, k. h. 16° 08′ 24″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Glavica Gornja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zágráb városközpontjától légvonalban 18, közúton 25 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A területén eddig talált régészeti leletek alapján vidéke már a legősibb idők óta lakott. A szomszédos Glavnica Donja közelében található Kuzelin nevű régészeti lelőhely leletei a legjelentősebbek közé tartoznak a Zágrábhoz tartozó területen. Itt a bronzkor tárgyain kívül a kelta időkből származó tárgyakat is találtak, amelyek a Zágráb környékén egyedieknek számítanak a maga nemében: fibulák, ezüst érmék, luxus grafitos és barna polírozott kerámiák, valamint egy 511 méteres magasságban fekvő kelta erőd maradványai. A legfontosabb leletek azonban az ókor végéről és népvándorlás idejéből, a 4. és 6. századból származnak. Az itt álló ősi erődítményt abban az időben új, kőből épített védművekkel és bejárati rámpával újították fel. Az utolsó, Zágráb földjén élt rómaiak szalmával borított mészkőpadlós faházakat építettek. Később katonai egységek érkeztek, hogy megvédjék a Dunavidék és az Adria közötti legrövidebb stratégiai útvonalat.
A középkori Glavnica első írásos említése „Glaunicha” alakban 1260-ban IV. Béla király oklevelében történt, melyben a király Glaunicha birtokát Perchinus comesnek adja. Ezt követően is még többször szerepel a középkori oklevelekben, így 1345-ben a Hahót nembeli Miklós bán oklevelében, majd 1426-ban a zágrábi káptalan oklevelében is nemesi névben szerepel.
Az első katonai felmérés térképén „Glavnicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Glavnicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Glavnicza” néven 59 házzal, 501 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] Később a település két részre, Donja- és Gornja Glavicára vált szét.
A településnek 1857-ben 386, 1910-ben 476 lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 226 lakosa volt.
Népessége[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 386 | 0 | 0 | 0 | 329 | 476 | 416 | 455 | 451 | 437 | 386 | 315 | 310 | 311 | 263 | 226 |
(1869 és 1890 között lakosságát Glavnica néven Donja Glavnicához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
Védett műemlék a Kašnar településrészen, a Gajeva utca 54. szám alatti fa lakóház.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...202. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 85. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3004.
Források[szerkesztés]
- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Sesvete u srednjem vijeku (14. – 15. stoljeće) (horvátul)
- Glas-koncila.hr: Moravce ima povijest od 11. stoljeća (horvátul) (hozzáférés: 2020.07.11.)
