Planina Donja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Planina Donja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállás falu
Irányítószám 10362
Körzethívószám +385 01
Népesség
Teljes népesség554 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság327 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Planina Donja (Horvátország)
Planina Donja
Planina Donja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 55′ 40″, k. h. 16° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 40″, k. h. 16° 05′ 15″

Planina Donja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 25 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Srednjak-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

Planina első írásos említése 1209-ben történt „locus qui dicitur Planina”[2] alakban. 1279-ben „Planina terra” néven birtokként említik. E forrásokból kiderül, hogy a 13. század elején a johanniták a Lipa-hegy lábánál Szent György tiszteletére szentelt templomot és kolostort építettek. Ez később is „monasterium s. Georgii de Planina” néven említik. Ennek a megmaradt részeire épült aztán a mai Szent György kápolna. Planina a középkorban egy ideig külön birtokot képezett, melynek központja egy Gradec nevű dombon állt. A 19. század végén a kašinai öregek egy Pogányvárról beszéltek, mely a Szent György kápolnával átellenben állt és ahol egy halastó is volt. Ezt a helyet a kápolnától egy kilométerre keletre emelkedő magaslattal azonosították. Itt egy ellipszis alakú, fából és földből épített vár állhatott, amelynek keleti oldalán árok (vagy két árok) nyoma található. A tetején földút és sánc nyomai vehetők ki, melyet régészeti lelőhelyként jelölnek meg. Nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések láthatók, valószínűleg egykori faházak maradványai a kultúrréteg látható nyomai nélkül. A zágrábi történeti levéltárban található dokumentumok között szerepel Károly Róbert 1328-ból származó oklevele, amely megerősíti a zágrábi káptalant kašinai birtokában és leírja a határvonalat a káptalani birtok és „Castrum antiquum Paganorum” területe között. A történeti dokumentumok tehát igazolják a szóbeli hagyományt.

Az első katonai felmérés térképén „Planina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Planina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Planina” néven 58 házzal, 509 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a falu terület két részre, Planina Donja és Planina Gornja részekre oszlott.

A településnek 1857-ben 682, 1910-ben 1187 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 554 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
682 779 848 1.027 1.114 1.187 1.173 1.208 1.182 1.148 1.074 709 717 674 603 554

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája középkori eredetű. Annak a kolostortemplomnak a maradványaira épült, melyet még a johanniták építettek a 13. század elején. A dombtetőn álló kápolna egyhajós, zömök harangtornya a homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi. A kápolnát körítőfal övezi.
  • Pogányvár csekély nyomai a Szent györgy kápolnától 1 km-re keletre fekvő Gradec nevű magaslaton. A maradványok alapján itt egy ellipszis alakú földből és fából épített erődítmény állt, a keleti oldalon még látható a védőárok (vagy két árok) nyoma. A hegy teteje körül földes út és egy töltés látható. A lelőhely nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések találhatók, valószínűleg faházak maradványai, a kulturréteg látható nyomai nélkül. [7]
  • A Bielek-patak felett, a Gradec nevű hellyel szemben, a Gradišće-dombon egy másik földvár nyomai is láthatók. A lelőhely Kašina településtől körülbelül 2,5 km-re északnyugatra található. Ettől északra egy mély, keskeny mélyedésben folyik a Bielek-patak, amely keletre egy kilométerrel lejjebb a Kašina-patakba folyik. Az itt állt vár egy központi földdombból állt, amelyet védőárok és földsánc vett körül. A terep alakja egyértelműen jelzi, hogy erődítményről van szó. Az erőd kör alakú erődítmények közé sorolható, mérete 90 x 80 m. Valószínűleg fából és földből építették, mert nincsenek romok, kő és egyéb építőanyagoknak sincs nyoma. [8]

Oktatás[szerkesztés]

A planina donjai iskola 1926. szeptember 13-án kezdte meg működését. Egyosztályos iskola volt, amelyet átmenetileg a szomszédságában bérelhető faházban helyeztek el. Abban az időben a két Planinának összesen 2008 lakosa volt és az iskolába 57 diák járt. 1929-ben ezen a helyen alakult meg a helyi „Seljačka sloga” egyesület, melynek vezetője az iskola akkori tanára, Zvonimir Gaži volt. A falu csak a háború vége után, 1950. február 7-én kapott új iskolaépületet, egy osztályteremmel, egy közösségi teremmel és egy tanárlakással. Ebben az iskolában a háború utáni több éven át (1958-ig) az elsőtől a hatodikig a tanulók együtt tanultak. 1959 óta az iskola négyosztályos, a felsősök a kašinai, vagy a vugroveci iskolába utaznak. 1978-ban egy iskolai sportpályát építettek mellette. Az iskolaépület azonban rossz állapotba került, így 38 éves működés után 1988. szeptember 19-én be kellett zárni.

Egyesületek[szerkesztés]

DVD Planina Donja önkéntes tűzoltó egyesület.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Darko Antolković blogja (horvátul)