Lučko
| Lučko | |
 | |
| Lučko látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Novi Zagreb - zapad |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10250 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2987 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Terület | 2,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 06″, k. h. 15° 53′ 07″45.768331°N 15.885392°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 06″, k. h. 15° 53′ 07″45.768331°N 15.885392°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lučko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lučko falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Novi Zagreb – zapad városnegyedéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délnyugatra, a Száva jobb partján fekvő síkságon, az A1-es és az A3-as autópályák csomópontjától nyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A település nevét egykori folyami kikötőjéről és kompátkelőjéről kapta. Ez az átkelő még a 18. században is létezett, mert az átkelésből származó bevételért per folyt Zágráb városa és a zágrábi káptalan között, melyben végül a szábor a káptalan javára döntött. Az első katonai felmérés térképén „Luchko Szello” néven található.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Luchko” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Luchko” néven 10 házzal és 94 katolikus lakossal találjuk.[3]
1857-ben 121, 1910-ben 310 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 3010 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 121 | 135 | 129 | 154 | 215 | 310 | 328 | 379 | 702 | 816 | 964 | 1.320 | 1.563 | 2.013 | 2.841 | 3.010 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Lučko történelmi központjában áll a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus plébániatemplom,[6] mely 1769-ben épült barokk stílusban. Egyhajós épület félköríves szentéllyel. A sekrestye az északi oldalról csatlakozik hozzá. Harangtornya a főhomlokzat tengelyében áll.
- Stupnik-Lučko a Lorettói Szűzanya tiszteletére szentelt temetőkápolnája[7] a plébániatemplom közvetlen közelében áll. A kápolnát az északi oldalról a temető övezi. Szentélye szűkebb és alacsonyabb a hajónál, keresztboltozata pilasztereken nyugszik. Legrégibb része 1745-ben épült, a 19. század közepén északnyugati irányban meghosszabbították. A főhomlokzaton félkör alakú fülkék vannak kialakítva, felette a homlokzat síkjában egy kisméretű, piramis alakú toronysisakkal borított harangtorony áll. A szentély boltozatát 1851-ben készített freskók díszítik.
- A szakrális épületegyüttes harmadik tagja a plébániaház.[8] A régi, fából épült plébánia helyén 1803-ban építették fel a későbarokk kúriát, melyet 1859-ben megújítottak. Egyemeletes, négyszög alaprajzú épület magas félnyeregtetővel. A földszinti helyiségeket dongaboltozat és barokk keresztboltozat fedi. Az északi és déli homlokzatot két ablaktengely szélességben rizalitokkal tagolták. A kőből készült záróköves, íves bejárati portál aszimmetrikusan van elhelyezve.
- Az egykori vámház épülete[9] a falu régi részének nyugati végén, az iskola épülete mellett áll. Az 1861-es kataszteri térképen már falazott épületként találjuk. Négyszögletes alaprajzú, földszintes épület félnyeregtetővel, tégla lábazattal. Homlokzatát kisméretű, négyszögletes ablaksor, valamint későbarokk párkányok és lizénák tagolják.
- A régi iskola épülete[10] 1891-93-ban épült az egykori vámház mellett. Az iskolát Nikola Hribar nagygoricai vállalkozó építette. 1905-ben építették az első emeletet, ekkor építették a déli oldalon lévő lépcsőházat is. Az egyszerűen és harmonikusan megkomponált épület jellegzetes példája a 19. század végi és 20. század eleji zágrábi iskolaépületnek, ahol tanári lakás is található.
- Határában repülőtér található, mely 1947-től a zágrábi repülőtér megnyitásáig Zágráb fő légikikötője volt. A legnagyobb forgalmat a repülőtér 1959-ben bonyolította. Ebben az évben a polgári repülőgépek 167 000 utast és 1500 tonna árut szállítottak ide.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Sijač” Lučko kulturális és művészeti egyesületet 2007-ben alakították át azzal a céllal, hogy továbbadják a fiataloknak a tradicionális népművészeti örökség ismereteit és értékeit, kulturális és művészeti programokat hozzanak létre, előadások és rendezvények szervezése révén bevonják őket a társadalmi életbe. Tagjai három csoportba rendeződtek: gyermek és felnőtt folklórcsoport, valamint tamburacsoport. Az egyesület minden évben számos rendezvényt szervez: „Fašnik u Lučkom”, „Zeleni Jura u Lučkom”, „Jesen u Lučkom”, valamint karácsonyi koncert, ahol más egyesületek is fellépnek. A KUD „Sijač” Lučko minden évben részt vesz a Zágráb város által szervezett eseményeken, valamint Zágráb város folklór fesztiválján. 2013-ban a hagyomány és a népi folklór megőrzéséért elnyerte a Zágráb város aranyérmét.
Oktatás
[szerkesztés]A település első iskolája 1857-ben nyílt meg a plébániatemplom közelében található épületben, melyet az akkori plébános adott át a stupniki önkormányzatnak iskola létesítése céljából.[11] A megnövekedett létszám miatt szükségessé vált egy új iskola felépítése. A régi iskola épülete a mai Puškarićeva utca 39. szám alatt áll. 1891 és 1893 között építették a mai Lučko település régi részének nyugati végén, az akkori Stupnik mellett. 1905-ben az első emelet felújításra került és egy egészségügyi létesítménnyel egészült ki. A tanári szoba 1926-ban épült az iskola délkeleti részén. Az 1929/30-as tanévtől az iskola négyosztályos lett.
Mivel a hallgatók száma továbbra is folyamatosan növekedett az iskolai tér bővítését határozták el. Számos kísérlet és javaslat után Stjepan Trgovac gornji stupniki házának első emeletén 1932. április 5-én megnyílt a harmadik iskolai tanterem. Az iskolatanács javaslatára 1936-ban az iskolát Jelačić bán Állami Népi Iskolának nevezték át. 1936-ban az iskolában hat osztály és hat tanár volt. A második világháború idején az iskola egész idő alatt működött, de nehéz körülmények között, mivel a német hadsereg rendezkedett be az iskola helyiségeiben. Az 1945/46-os tanévtől Gornji Stupnik iskolája függetlenné vált és 1962-ig független maradt. A hétéves iskolai oktatásról szóló törvény hatálybalépése után 1946-ban megnyitották az ötödik osztályt. 1954-ben a hetedik, 1956-ban pedig a nyolcadik osztály nyílt meg. A Gornji Stupnik diákjai szintén Lučkóba jártak a hetedik és nyolcadik osztályba. A növekvő problémák miatt 1962. november 17-én egy új iskolaépület építését (a mai iskolaépület) határozták el, melyet 1964. július 4-én nyitottak meg. 1972. június 15-én új aszfaltozott iskolai játszóteret adták át, 1986-ban pedig megnyílt az iskola könyvtára. 1999-ben az iskola modern tornatermet kapott és további négy osztálytermet építettek hozzá.
Sport
[szerkesztés]Az NK Lučko labdarúgóklubot 1931-ben NK Velebit néven alapították. 1946 és 1951 között NK Stupnik, majd 1957-ig NK Sijač, ezután NK Mlinostroj, NK Ventilatorom néven szerepelt. 1961 óta szerepel NK Lučko néven. A csapat a HNK 2. ligájában szerepel. 1500 férőhelyes pályájuk a Ježdovečka ulica 3. szám alatt található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...390. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 95. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-714.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-713.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2650.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2649.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6935.
- ↑ A második világháború végéig Stupnik falu a Karlovacra (a mai Puškarićeva) vezető útig húzódott, az útttól északra pedig Lučko falu feküdt. Emiatt az iskolát sok éven át Stupniki Általános Iskolának hívták.
Források
[szerkesztés]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- A település információs portálja (horvátul)
- Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Zafaz.hr: KUD Sijač Lučko (horvátul)
- Az általános iskola honlapja Archiválva 2020. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az NK Lučko labdarúgóklub honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A plébánia honlapja (horvátul)
