Zeteváraljai víztározó
| Zeteváraljai víztározó | |
 | |
| A Zeteváraljai víztározó | |
| Ország(ok) |  Románia |
| Hely | Hargita megye, Zeteváralja |
| Típus | mesterséges tó |
| Elsődleges források | Nagy-Küküllő, Sikaszó, Deság |
| Elsődleges lefolyások | Nagy-Küküllő |
| Hosszúság | 2,6 km |
| Legnagyobb mélység | 40 m |
| Víztérfogat | 0.044 km3 |
| Települések | Ivó, Küküllőmező, Sikaszó, Zeteváralja |
| Elhelyezkedése | |
 Zeteváraljai víztározó
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 25° 24′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 25° 24′ 27″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zeteváraljai víztározó (románul Barajul Zetea, am. „zetalaki gát”) Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, Zeteváralja közelében található. A Nagy-Küküllő felső szakaszának egyetlen mesterséges tava.
Építése 1976-ban kezdődött, és 1992-ben fejeződött be. A cél árvízvédelem és folyószabályozás volt, de a helyiek energetikai, idegenforgalmi és környezetvédelmi célok szolgálatát is remélik tőle. Az építés során kb. 3 millió m³ földet mozgattak meg, több mint 70 000 m³ betont használtak fel. A munkálatokat közel 300 ember végezte. A vízgyűjtő tó jelentősége akkor látható igazán, amikor például a közeli Nyikó mentén az évente ismétlődő árvizek tetemes anyagi károkat okoznak.
A víztározó egyrészt védi a völgymenetben elterülő településeket a levonuló árvizektől, másrészt tartós szárazság esetén biztosítja a Nagy-Küküllő megfelelő vízhozamát.
Az Y-alakú víztározó 49 millió köbméter vizet tud befogadni, a mesterséges tó hossza 2,6 km, amelyből 1,4 km az egykori Nagy-Küküllő hosszában terül el. A vízfelület szélessége 400–800 méter, a két elágazásban, a Nagy-Küküllő és a Sikaszó mentén pedig 150–200 m között váltakozik.
Halfajták
A tóban élő halfajták a kezdetben a tóba ömlő patakokból bevándorolt halakból tevődött össze. Legjelentősebb mennyiségben a domolykók voltak jelen, őket követték a pisztrángok, amelyek a hatalmas vízfelületnek köszönhetően korlátlanul tudtak növekedni, mára 10 kilót meghaladó példányokat is rejt a víz. A halállomány azonban az évek során jelentősen bővült – többek közt telepítéssel is –, és került a vízbe kárász, ponty, harcsa, süllő, csuka, paduc, dévér, menyhal, valamint valószínűleg a véletlen folytán sügérek is.[1]
Jegyzetek
- ↑ Zeteváraljai gát, 2013. március 10. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
Külső hivatkozások
Képek
- Képek Ivóról, Zeteváraljáról és a víztározóról – Erdély szép.hu
- Képek a zeteváraljai víztározóról – Erdély szép.hu
- Fényképfelvételek a www.terjhazavandor.ro oldalán
.svg){kind=small}
