Vyšehrad
| Prága történelmi belvárosa | |
| Világörökség | |
 | |
| Vyšehrad a Moldva felől | |
| Adatok | |
| Ország | Csehország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1992 |
| Elhelyezkedése | |
 Vyšehrad
Pozíció Csehország térképén
| |
 é. sz. 50° 03′ 52″, k. h. 14° 25′ 04″Koordináták: é. sz. 50° 03′ 52″, k. h. 14° 25′ 04″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vyšehrad témájú médiaállományokat. | |
Vyšehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A Prágával 1883-ban egyesülő negyed területe 36,26 hektár, lakóinak száma 2001-ben 1731 fő volt.
A folyó felé meredeken leszakadó 42 méter magas dombon a legfontosabb és legismertebb építmény a vár, melynek alapítása a 9-10. századra vezethető vissza, egyes vélemények a mai Prágát alkotó városrészek közül a legrégebben alapítottnak tekintik. A fokozatosan kiépülő vár a Přemysl-dinasztia alatt királyi székhelyként is szolgált. A Hradzsin kiépültével azonban fokozatosan vesztett jelentőségéből, és IV. Károly alatt véglegesen elvesztette kiemelt rangját.
A 14. században a terület a husziták birtokába került ideiglenesen. A romló állapotú váron a 17. században kezdtek nagyszabású átalakításokat: a harmincéves háború után a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak létre az osztrák hadsereg számára.
Ma a negyed a cseh fővárosba látogató turisták kedvelt célpontja, elsősorban a dombot uraló, 19. században épített neogótikus stílusú Szent Péter és Pál-templom, valamint a mellette fekvő sírkert miatt, ahol többek között Antonín Dvořák, Alfons Mucha, Bedřich Smetana és Jan Neruda is nyugszik. A területet 1962-ben nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.
Források
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.)
- Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp.)
További információk
- Vyšehrad hivatalos honlapja (csehül) és (angolul)
- Vyšehradról az Irány Prágán Archiválva 2017. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyarul)
