Vasilescu János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vasilescu János
Született1923. január 10.
Pietroșița
Elhunyt2006. május 3. (83 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Id. Vasilescu János (Pietroșița, 1923Budapest, 2006) mérnök, diplomata, vállalkozó, műgyűjtő. Romániai bojárcsaládból származik.

Életpályája[szerkesztés]

Elemi és középiskolai tanulmányokat szülőföldjén folytatott, majd 1939–1943 között mérnöki és közgazdasági tanulmányait a spandaui egyetemen, valamint a svájci St. Gallenben végezte. 1943-1945 között a második világháborúban román repülőtiszt volt. 1945-től a román diplomáciai testület tagjaként került Magyarországra.

Házassága révén nyert új, választott hazát. Vállalkozásai, szabadalmai, találmányai révén szerzett jelentős jövedelme tette lehetővé számára, hogy műtárgyakat vásároljon. A gyűjtés eleinte üzleti vállalkozásnak indult, hamarosan a művészetszeretete vált uralkodóvá. Így műgyűjtői tevékenységét élete szerves részének tekintette. Alapját ipar- és népművészeti érdeklődése, az ikonosztázok szeretete és Picasso vonzalma alapozta meg. Kortárs művészeti anyagot gyűjtött: az Európai Iskola szürrealista vonulatának, valamint a szentendrei festőknek a munkáit kereste. A gyűjtés kezdete az 19501955 közötti időszakra tehető.

A gyűjtemény alakulására jelentős hatással volt Glücks Ferenc műgyűjtő. Ő kalauzolta Vasilescu Jánost Ország Lili művészete felé. Elsősorban Ország Lili művészismeretségei kormányozták a gyűjtemény fejlődését. Gerincét Ország Lili művei alkották, életművére szinte teljes rálátás nyílt; mellette több mű szerepelt Bálint Endrétől, Deim Páltól, Gyarmathy Tihamértől, Hencze Tamástól, de jó néhány Anna Margit-, Barcsay Jenő-, Bortnyik Sándor-, Derkovits Gyula-, Egry József-, Kassák Lajos-, Kondor Béla-, Korniss Dezső-, Martyn Ferenc, Vajda Lajos-munka is méltó társaságnak bizonyult.

Hasonlóképpen illusztris a kisplasztikai anyag: Asszonyi Tamás, Kerényi Jenő, Pierre Székely, Schaár Erzsébet, Vedres Márk, Vígh Tamás, Vilt Tibor néhány műve szintén a Vasilescu-féle ízlés közvetítője. Műgyűjtői tevékenységének kulcsa, a gyűjtés alapja az alkotókkal kialakított közvetlen kapcsolat. A kollekciójában szereplő mintegy ötszáz műtárgy csaknem valamennyi alkotójához – 22 művészhez – személyes, baráti viszony fűzte. Kiváltképpen Ország Lilihez, aki végakaratában valamennyi művét szóban Vasilescu Jánosra hagyta. Ő a hagyaték tekintélyes részét (a kb.100 lapból álló kollázs-együttest, a Labirintust és más képeket, leveleket és fotókat) a Magyar Államnak, ill. közgyűjteményeknek (Fővárosi Képtár, MNG, Szent István Király M.) ajánlotta fel. 2001-ben, a Vasilescu Alapítvány keretében képgyűjteményét és kisplasztikai gyűjtésének nagyobbik részét a magyar állam javára ajándékozta.

Létrehozta a Vasilescu Alapítványt, amely 2004-ben nyilvános pályázatot írt ki vidéki múzeumok számára gyűjteménye egybetartására és bemutatására. E pályázatot Győr városa nyerte el. A város díszpolgári címet adományozott Vasilescu Jánosnak. Gyűjteményéből állandó kiállítást hoztak létre, melyet a 2006-ban, a volt és felújított zsidó zsinagógában helyeztek el.

Források[szerkesztés]