Vanillin
| Vanillin | |||
 Vanillin | |||
| |||
| IUPAC-név | 4-Hidroxi-3-metoxibenzaldehid | ||
| Más nevek | Vanilin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 121-33-5 | ||
| RTECS szám | YW5775000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H8O3 | ||
| Moláris tömeg | 152,15 g/mol | ||
| Megjelenés | Fehér vagy halványsárga, szilárd (általában tű alakú kristályok) | ||
| Sűrűség | 1,056 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 80-81 °C (353-354 K) | ||
| Forráspont | 285 °C (558 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 1 g/100 ml (25 °C) | ||
| Viszkozitás | ? cP, ? °C | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
| Főbb veszélyek | Irritálhatja a bőrt, a szemet, a légutakat | ||
| NFPA 704 |  1
1
0
| ||
| R mondatok | R22[1] | ||
| S mondatok | (nincs)[1] | ||
| Lobbanáspont | 147 °C | ||
| LD50 | 1580 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | Eugenol, Ánizsaldehid, Fenol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A vanillin, vagy metil-vanillin, (4-hidroxi-3-metoxibenzaldehid) (C8H8O3), egy aromás aldehid. Aldehid, éter és fenol funkciós csoportokat tartalmaz. Neve a Vanilla planifolia növényfajból származik, melynek termésében megtalálható.[2]
A vanília fő illatanyaga. A szintetikus vanillint ízesítőként alkalmazzák ételekben, italokban és gyógyszerekben. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Vanillinum néven hivatalos.
Színtelen vagy sárgás színű, vaníliaszagú kristályos vegyület. Kristályai tű alakúak. Vízben rosszul oldódik, etanol, dietil-éter, kloroform és glicerin jól oldja.
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
A vas(III)-klorid oldatával kék színű színreakciót ad. Lúgokra érzékeny, ezek hatására elbomlik és pirosra színeződik.
Előfordulása a természetben[szerkesztés]
A vanillin a természetben a növényvilágban igen elterjedt. A növények azonban csak kis mennyiségben tartalmazzák. A vanília (Vanilia planifolia) hüvelytermésében is csak 2-3%-nyi mennyiségben található. Emellett előfordul még számos orchideaféleségben, a perubalzsamban, a bükkfa és a hársfa kérgében, a burgonya virágában, illetve növényi gyantákban.
Előállítása[szerkesztés]
A vanillin egyik szintézise eugenolból indul ki. Ezt először alkoholos kálium-hidroxid oldattal izoeugenollá alakítják. Ezt oxidációnak vetik alá, ekkor az oldalláncában található kétszeres kötés felhasad és vanillinné alakul.
Felhasználása[szerkesztés]
A vanillin fontos alapanyag az illatszeriparban. Az élelmiszeriparban ízesítő adalékanyagként alkalmazzák a vanília pótlására. A gyógyszeriparban is felhasználják.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d A vanillin vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 147. o. ISBN 963 8334 96 7
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II/1-es kötet