VX
| VX | |
|---|---|
| Felfedezés | |
| Felfedező | Ranajit Ghosh |
| Felfedezés éve | 1952 |
| Kémiai tulajdonságok | |
| Kémiai név | O-etil S-(2-diizopropil-aminoetil)-
metil-foszfonotiolát |
| Vegyület család | Szerves foszforsav-észter |
| Összegképlet | C11H26NO2PS |
| SMILES | O=P(C)(OCC)SCCN(C(C)C)C(C)C |
| Megjelenés | Színtelen, viszkózus folyadék |
| Olvadáspont | −50 °C |
| Forráspont | 298 °C |
| Gőznyomás | 0,9 Pa (0,007 mmHg) 25 °C-on |
| Sűrűség | 1,0083 g/cm3 |
| Relatív gőzsűrűség (levegő=1) | 9,2 |
| Oldhatóság vízben | ? g/100 g (20 °C) ? g/100 g (25 °C) |
A VX (V-ágens) egy idegméreg, amelyet harcászati céllal fejlesztettek ki az 1950-es években. Jelenleg a legveszélyesebb mesterségesen előállított vegyiharcanyagok egyike. Halálos adagja egy átlagos emberre nézve mindössze 200 µg.
Tartalomjegyzék |
A VX története [szerkesztés]
A V-ágensek kifejlesztése E. Tammelin nevéhez fűzödik, aki az 50-es évek vége felé Svédországban kezdte meg munkálatait a fluor-foszfát vegyületekkel. Ezeket az anyagokat felfedezőjük után Tammelin-észternek is nevezik. A fluor-acetátokat és fluor-karbonsavakat már 1896-ban ismerték (Swarts), viszont mérgező voltukkal nem voltak tisztában. Az összes V-ágens mérgező, legstabilabbnak mégis a VX (C11H26NO2PS) bizonyult, így ennek a tökéletesítével foglalkoztak, tömeges gyártása 1961-ben kezdődött, viszont szerkezetét csak 1972-ben hozták nyilvánosságra. A V-ágensek az ismert legveszélyesebb mérgek, sok százszor, sőt, akár ezerszer is hatásosabbak lehetnek legveszedelmesebb társaiknál. Mivel a leghatásosabb gyilkolóeszközök, ezért kimerítik a modern tömegpusztítás kritériumát. Nagyon stabilak, ezért a többi ideggázzal ellentétben nem csak órákig vagy napokig, hanem akár hetekig, hónapokig is mérgezhetik a szennyeződött talajt.
A VX hatása [szerkesztés]
A VX idegméreg, hatása hasonlít a tabun hatására, csak tünetei sokkal gyorsabban játszódnak le, és sokkal kisebb mennyiség is halálos belőle. Először csak fejfájás, fokozott nyálkatermelés jelentkezik, aztán izomfájdalom, majd izom és bélgörcs (mivel a központi idegrendszer lebénul, ezért a görcs nem oldódik, így az izmok a halál beállta után is összehúzódva maradhatnak), végül eszméletvesztés, és általában légzési elégtelenség miatt bekövetkező halál.
Fizikai jellemzői [szerkesztés]
Szagtalan, olajszerű folyadék (enyhén sárgászöld), a bőrön át szívódik fel. Érdekessége, hogy hideg vízben jobban oldódik, mint melegben.
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a VX (nerve agent) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- A vegyi hadviselés története
- A háború művészete
|
|||||||||||||||||||||||||||||||

