Tabun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tabun
GA-3D-balls-by-AHRLS-2011.png
Tabun-2D-skeletal-by-AHRLS.png
IUPAC-név Ethyl N,N-Dimethylphosphoramidocyanidate
Más nevek
GA; Ethyl dimethylphosphoramidocyanidate; Dimethylaminoethoxy-cyanophosphine oxide; Dimethylamidoethoxyphosphoryl cyanide; Ethyl dimethylaminocyanophosphonate; Ethyl ester of dimethylphosphoroamidocyanidic acid; Ethyl phosphorodimethylamidocyanidate; Cyanodimethylaminoethoxyphosphine oxide; Dimethylaminoethodycyanophosphine oxide; EA1205
Kémiai azonosítók
CAS-szám 77-81-6
ChemSpider 6254
ChEMBL 1097650
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H11N2O2P
Moláris tömeg 162,13 g/mol
Megjelenés Színtelen vagy barna folyadék
Sűrűség 1,0887 g/cm³ (25 °C)
1,102 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont -50 °C
Forráspont 247,5 °C
Oldhatóság (vízben) 9,8 g/100 g (25 °C)
7,2 g/100 g (20 °C)
Gőznyomás 0,07 mmHg (9 Pa)
Veszélyek
Főbb veszélyek Erősen mérgező (T+). Égése során hidrogén-cianid keletkezhet.
NFPA 704
NFPA 704.svg
2
4
1
 
Lobbanáspont 78 °C
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A tabun - vagy az USA-ban ismeretes másik elnevezéssel GA - egy G-ágens; az idegmérgek közé tartozó vegyyület. Halmazállapota cseppfolyós, így bevetése permet formájában történhet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tabun története 1936 decemberében kezdődött, amikor egy német vegyész – Gerhard Schrader – rovarirtószerekkel való kísérletezés közben előállította ezt az igen mérgező foszfátvegyületet. Nem volt célja halálos fegyver készítése, csupán az akkori német törvények értelmében felfedezését kötelessége volt bejelenteni, és ezt – törvénytisztelő állampolgár lévén – meg is tette. Egy hónappal később egyik asszisztense véletlenül kifröccsentett egy apró cseppet, így szerzett keserű tapasztalatot a saját maga által kifejlesztett szerről, bár a labor összes dolgozója túlélte a balesetet. Összetétel: etil-dimetil-amido-foszfor-cianid. Támadásra soha nem használták ezt a igen erős ideggázt, bár Németország a II. világháború folyamán sokat gyártott belőle, de végül nem vetették be. Az irak–iráni háborúban, azonban Irak bevetette a tabunt a kurd gerillák ellen, ahol legalább háromezer kurd polgári személy halt meg.

Hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tabun ideggáz, tehát az idegpályákat támadja meg. A gerincoszlop üzenettovábbító képességét teljesen blokkolja, így az áldozat elveszti kontrollját a saját teste felett. A pupilla összehúzódik, az emésztés és a szívverés megáll, a be és kilégzés nem történik meg, így a szervezet sejtjei megfulladnak.

Fizikai jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, szagtalan; már nagyon kis mennyiségben halálos; a bőrön át szívódik fel.

Származékai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tabun kitűnő alapanyagnak bizonyult hasonlóan nagy hatású ideggázok kifejlesztésére, ilyen volt a szarin (1938), és a szomán (1944). A kísérletek tovább folytak, így az 50-es évek közepére a tabunnál 100-120-szor mérgezőbb vegyi fegyvereket is kifejlesztettek, ilyen a VX.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabun (nerve agent) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.