Hólyaghúzó anyagok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén.
Közepes mustárgáz égést szenvedett első világháborús katona. Nyakán, hónalján és kezén láthatóak a jellegzetes hólyagok.

A hólyaghúzó anyagok, vagy másképpen hólyagképző anyagok olyan kémiai vegyületek, amelyek súlyos bőr-, szem- és nyálkahártya-irritációt és fájdalmat okoznak. Elnevezésük onnan ered, hogy súlyos kémiai égést képesek okozni, ami fájdalmas hólyagokat eredményez az érintettek testén. Bár a kifejezést gyakran használják nagyszabású, kémiai vegyszer ömlések vagy kémiai harcanyagok okozta égésekkel kapcsolatosan,[1] néhány természetben előforduló anyag, mint például a kantaridin is hólyagképző szer (vesicant).[2] Egyes, természetben előforduló anyagok - mint amilyen a furanokumarin - is okoznak hólyaghúzó-szerű hatásokat indirekt módon, például úgy, hogy nagymértékben megnövelik a bőr fényérzékenységet. A hólyaghúzó anyagok orvosi felhasználása is ismeretes, például szemölcs eltávolítás; azonban még kis mennyiségben lenyelve is végzetes lehet.[2]

Vegyi hadviselésben alkalmazott hólyaghúzó anyagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb hólyaghúzó anyag az alábbi három csoportba sorolható:

Esetenként, a foszgén oxim is a hólyaghúzó ágensek között szerepel, jóllehet, helyesebben inkább csalánméregnek nevezik.

Hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fegyverként használt hólyaghúzó anyagok számos életveszélyes tünetet okozhatnak, beleértve:

  • Súlyos bőr-, szem-, illetve nyálkahártya-irritáció és fájdalom.
  • Bőr eritéma (bőrpír) nagy, folyadékkal telt hólyagokkal, amelyek lassan gyógyulnak, és akár el is fertőződhetnek.
  • Könnyezés, kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-károsodás.
  • Enyhe légzési nehézségtől kezdve akár markáns légúti károsodás.

Minden jelenleg ismert hólyaghúzó anyag nehezebb a levegőnél, és könnyen felszívódik a szemen, a tüdőn és a bőrön keresztül. A kén-mustárok hatásai általában késleltetettek; a gőznek való kitettség 4-6 óra elteltével válik nyilvánvalóvá, a bőrnek való kitettség 2-48 óra múlva. A lewisite hatásai azonnaliak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Blister agent című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]