Vörös csüngőlepke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös csüngőlepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Sesiina
Öregcsalád: Csüngőlepkeszerűek (Zygaenoidea)
Család: Csüngőlepkefélék (Zygaenidae)
Alcsalád: Valódi csüngőlepkék (Zygaeninae)
Nem: Csüngőlepke (Zygaena)
Faj: Z. laeta
Tudományos név
Zygaena laeta
(Hübner, 1790)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös csüngőlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös csüngőlepke témájú kategóriát.

A vörös csüngőlepke (Zygaena (Mesembrynus) laeta) a rovarok (Insecta) osztályába a Lepkék (Lepidoptera) rendjébe és a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Kis-Ázsiában, a Balkán-félszigeten és Pannon-régióban (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Ausztria) honos. Továbbá él Lengyelországban, Ukrajna déli tájain, Oroszországban (Kaszpi-mélyföld, a Volga alsó folyása), Kazahsztánban valamint Szíriában és Libanonban is.

Száraz gyepek, legelők, homoki gyepek, homokbuckások, sziklafüves lejtők lakója. Törökországban – a hegyvidékeken – 1800 méterig is felnyomul.

Megjelenése[szerkesztés]

Elülső szárny hossza 11–14 milliméter. A gallér, a vállfedő és a potroh 3–5. gyűrűje vörös. Az elülső szárny vörös foltrendszere a belső és küldő szegély kivételével szinte a teljes szárnyfelületet elfoglalja, a középtérben és az elülső szegélyen 1–1 fekete folttal.

Életmódja[szerkesztés]

Repülési idő; VII–VIII. A thermophil imágók általában a tápnövény és a Scabiosa ochroleuca virágzatában táplálkoznak.

Veszélyeztetettség, védelem[szerkesztés]

Magyarországon korábbi élőhelyeiről (pl. Mecsek, Somogy, Budapest környéke) az elmúlt 50 évben eltűnt. Újabb fertőrákosi példányokról nincsenek ismeretek, kipusztulása valószínűsíthető. A jellegzetes homoki habitatokban (Duna–Tisza köze) a fenyők és akác-telepítések miatt a helyi populációk fennmaradása bizonytalan.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]