Vámos Tibor (villamosmérnök)
| Vámos Tibor | |
 |
|
| Dr. Vámos Tibor | |
| Életrajzi adatok | |
| Nemzetiség |  magyar |
| Állampolgárság | magyar |
| Született | Budapest, 1926. június 1. (86 éves) |
Vámos Tibor (Budapest, 1926. június 1. –) Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
A Budapesti Műszaki Egyetemen 1949-ben szerzett diplomát. Érdeklődési területe eleinte a villamos erőművek és rendszerek folyamatszabályozása volt, később a számítógéptudomány, robottechnika lett. 1950 és 1954 között az Erőmű Beruházási Vállalatnál, majd a Dunai Vasmű építésénél dolgozott építésvezetőként. 1954 és 1958 között rendes aspiráns a Villamosenergetikai Kutatóintézetnél MTA ösztöndíjasként. Kandidátusi disszertációját a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. Kandidátusi, (ma PhD) fokozatát 1958-ban védte meg. 1958-tól 1964-ig az Automatizálási Osztály vezetője. 1964-ben akadémiai doktori disszertációját, az erőművek, és energetikai rendszerek dinamikus viselkedése a számítógépes módszerek hazai alkalmazása témában védte meg. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapítja az MTA Automatizálási Kutató Intézetet, a mai SZTAKI egyik elődintézményét. 1974-ben a sikeres működés eredményeképpen alakult meg a vezetése alatt az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével a mai SZTAKI. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzora. 1964-1985-ig az MTA SZTAKI igazgatója, 1986 óta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Intézeti Tanácsának elnöke. 1990-től a CEU (Central European University, Budapest) Tudományos Programja mellett működő kuratórium elnökeként dolgozik. 1992-1993-ban a George Mason University, Fairfax/VA Distinguished Visiting professzora, 1993 és 1994-ben pedig a George Mason University Distinguished Affiliate professzora.
Munkássága [szerkesztés]
Dr. Vámos Tibor az MTA SZTAKI[1] igazgatójaként már a 70'-es években nagy figyelemmel kezelte azokat az Európában is kezdeti szakaszban lévő kutatásokat, melyeknek a távadat-feldolgozás, a távoli számítógéprendszerek összekapcsolása volt a célja. A magyarországi adatkommunikáció szülőatyjaként, a mesterséges intelligencia úttörőjeként tartják számon, aki tevőlegesen részt vett a számítógép-hálózati rendszerek fejlesztésében, használatuk országos programmá szélesítésében. Bakonyi Péter és Csaba László vezetésével 1998-ra egy olyan kapcsolóeszköz került kifejlesztésre, amellyel már lehetőség nyílt az X25-ös[2] protokoll használatával számítógépek összekapcsolására, illetve adatkommunikációra. Hazánkban első volt abban, hogy összefüggéseiben elemezte az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi és gazdasági rendszer megújítására, a személyi szabadságjogokra. Szakterületei: nagy rendszerek folyamatirányítása, tudás alapú rendszerek, tudásreprezentáció, tudáskinyerés, tudáselmélet, robotlátás, alakfelismerés. Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, publikációinak száma meghaladja a 270-et.
Könyvek [szerkesztés]
- Nagy ipari folyamatok irányítása, A számítógépes irányítás kezdő lépései, Akadémiai Kiadó, Budapest, (1970).
- Applications of Synactic Pattern Recognition, (1977), társszerző.
- Progress in Pattern Recognition, (1981), társszerző.
- Hazánk és a műszaki haladás, Magvető Kiadó, Budapest, (1984).
- Computer Epistemology, Számítógépes ismeretelmélet, (1991).
- The Neumann Compendium, (1995), társszerkesztő.
- The Handbook of Applied Expert Systems, (1997), társszerző.
A "Katona 30" gálaest előtt.
Kékes Szaffi felvétele
Publikációk [szerkesztés]
- Digitális hanghordozók
A mesterséges intelligencia és a Scotland Yard, (Artifical Intelligence and Scotland Yard), CD-ROM multimédiás tankönyv, Szerző: Dr. Vámos Tibor és Kozári Hilda.
1985 - 2002 [szerkesztés]
2006 [szerkesztés]
Gábor Dénes a választott ideál, Fizikai Szemle, 2000/6. 210.o.
Film [szerkesztés]
- Reformgondolatok, magyar dokumentumfilm, (1984), szereplő.
- A döntés, DEGA Filmstúdió, kortörténeti tanulmány, (1998), szereplő.
Előadások [szerkesztés]
- Digitális közmű, MTA, (2009).
Interjúk [szerkesztés]
Szervezeti tagságai [szerkesztés]
- Az MTA levelezõ tagja, (1973).
- Az MTA rendes tagja, (1979).
- Az MTA irányító testületének tagja, (1980).
- A Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC, International Federation of Automatic Control), elnöke, (1981–1984).
- A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, (1978–1985).
- Institute of Electrical and Electronics Engineers Inc. (IEEE) Fellow tagja, (1986–).
- A Tallinni Műszaki Egyetem díszdoktora, (1986–).
- Az IFAC életfogytiglani tanácsadója, (1987–), Life Time Advisor.
- Az NJSZT Tiszteletbeli elnöke, (1987–).
- Osztrák Számítógép Társulat, (1992), tiszteletbeli tag.
- Osztrák Kibernetikai Kutató Társulat, (1994)
- Magyar Ókortudományi Társaság tiszteleti tagja, (1999).
- A TMTT, Technika-, Mérnök- és Tudománytörténet Doktori Iskola Szakmai Doktori Tanács tagja, (2002).
- Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság
- Informatikai Bizottság
- Magyar Tudomány, (szerkesztőbizottság).
Díjak, kitüntetések, elismerések [szerkesztés]
- A Műszaki tudományok kandidátusa (1958)
- A Műszaki tudományok doktora (1964)
- Állami Díj (1983) – Az ipari robotok hazai kutató-fejlesztő rendszerének létrehozásáért, tudományos életünk egészét eredményesen szolgáló, irányító, iskolateremtő tevékenységéért.
- IFAC-érem (1990)
- Chorafas-díj, Svájci Akadémia (1994)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
- Az Év Ismeretterjesztő Tudósa (2005) (A díjjal együtt a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) vezetőitől egy különleges ajándék is társult: az Auriga (Szekeres) csillagkép egyik tagja ezentúl Vámos Tibor nevét viseli.)[3]
- Neumann János emlékplakett (2006): tudományos életművéért
- Széchenyi-díj (2008)
- Radnóti Miklós antirasszista díj (2009)
