Udvardy Ignác (pedagógus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Farkasven (vitalap | szerkesztései) 2021. május 1., 14:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Udvardy Ignác
udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848– 1920)
udvardi és básthi Udvardy Ignác (1848– 1920)
Született1848. október 13.
Dad, Komárom vm.
Elhunyt1920. július 2.(71 évesen)
Zalaegerszeg, Zala vm.
Nemzetiségemagyar
HázastársaHorváth Franciska (1854-1925)
Foglalkozásazalaegerszegi iskolaigazgató, lapkiadó
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvardy Ignác témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Udvardi és básthi Udvardy Ignác (Dad, 1848. október 13.Zalaegerszeg, 1920. július 2.) zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolaigazgató, lapkiadó, Zala vármegye bizottsági tag, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" tagja. Udvardi és básthi Udvardy Ignác Ödön (18771961) festőművész, rajztanár édesapja. Fivére, udvardi és básthi Udvardy Vince (18541922) Zalaegerszeg városi képviselő-testületnek a tagja, a zalaegerszegi állami főgimnáziumi tanára, a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület" pénztárnoka.

Élete

Udvardy Ignác családja elszegényedett, régi nemesi származású család, amelyet a XIV. század elejéig lehet visszavezetni. Édesapja a veszprémi születésű Udvardy Vince (1819-?), aki majd árendásként, azaz birtok-haszonbérlőként költözött el Dadra, Komárom megyébe, édesanyja pedig Hoffmann Anna volt. Apai nagyszülei udvardi és básthi Udvardy József (1776-1831), a gróf Esterházy család pápai uradalmi ispánja (spanus dominalis), majd a tatai uradalmi tiszttartója (provisor dominalis), és paari Toronyossy Rozália (17781844) asszony voltak.[1] Apai dédszülei udvardi és básthi Udvardy Ferenc (c.17391815), a tatai Esterházy család uradalmi pénztárnoka (perceptor dominalis), majd számtartója (rationista dominalis), és vásárhelyi Deáky Terézia (c.17401827) asszony voltak.[2] Másik apai dédszülei paari Toronyossy József (c.17451828), táblabíró, a tatai Esterházy család uradalmi számvevője (exactor dominalis), és kistapolcsányi Tapolcsányi Magdolna (c.17631791) asszony voltak.[3]

Udvardy Ignác Dadon született és elemi iskoláit ott végezte, de szülei korai halála miatt Udvardy Vince (1854-1922) öccsével együtt Veszprémbe került nagybátyjához, udvardi és básthi Udvardy Ignác (1810-1874) veszprémi kanonokhoz,[4] aki átvette a gyerekek nevelését. Ignác 1860 és 1864 között a kegyes tanítórend veszprémi algimnáziumába járt, és később, 1864 és 1868 között a Szent Benedek-rend győri főgimnáziumában folytatta tanulmányait.

Alap iskolaképzése befejezése után, a pesti egyetemre iratkozott be, ahol mennyiségtant és természettant tanult. Az egyetem elvégzése után a soproni főreáliskolában tanított egy évet, és ezután a nagykanizsai polgári fiúiskolába helyezték. Hamarosan, 1873-ban került Zalaegerszegre, az ekkor induló polgári fiúiskolába igazgatónak, ahol gyökereket vetett és családot alapított. Iskolaigazgatói első éveiben, öccse Udvardy Vince (1854-1922) szintén Zalaegerszegre került, és majd államfőgimnáziumi tanár lett. Udvardy Vince felesége, strauszenbergi Straussz Borbála (1861-1952) asszony, akitől született két fiú- és egy leány gyermeke: udvardi és básthi dr. Udvardy Jenő (1880-1941) ügyvéd, kormány főtanácsos, a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöke, Zalaegerszeg megyei város tiszti főügyésze; udvardi és básthi Udvardy Imre (1882-1908), jogász, szolgabíró, a zalamegyei Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt jegyzője, valamint dr. bozzai Bozzay Jenőné udvardi és básthi Udvardy Rafaella (1887-1987) úrnő, a Nemzetvédelmi Kereszt tulajdonosa.

Udvardy Ignác 1907-ben nyugalomba vonult az akkorra felsőkereskedelmi iskolává alakult intézményből és onnantól továbbra is igen tevékenyen részt vett a város kulturális életének fellendítésében. 1883-ban elindítója, 1902-ig szerkesztője, majd tulajdonosa is volt a Zalamegye c. hetilapnak. Ugyanakkor, tagja volt a város képviselő-testületének, és emellett több egyesületnek elnöke, valamint alapítója. Nyugalomba vonulása után a Zalaegerszegi Takarékpénztár Részvénytársaság elnöki tisztségét töltötte be. 1920-ban halt meg, sírja Zalaegerszegen a Kálvária temetőben található, családjával együtt nyugszik.

Házassága és leszármazottjai

1874. január 24.-én Nagykanizsán[5] vette feleségül a római katolikus polgári származású Horváth Franciskát (*Nagykanizsa, 1854. február 28.–†Zalaegerszeg, 1925. augusztus 13.), Horváth Pál nagykanizsai iskola igazgató és Faics Terézia (18151900) lányát,[6][7] aki több gyermekkel áldotta meg őt. Köztük:

Források

  • Zalaiak
  • László Gábor, (1999) Udvardy Ignác élete és az Udvardy család története. Budapest. Szakdolgozat.

Jegyzetek