U1-es metróvonal (Bécs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 29., 23:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
1-es metró
A metró logója
A metró logója
Adatok
Ország Ausztria
HelyszínBécs
Típusnehézmetró
HálózatBécsi metró
Átadás1978. február 25.
Hálózat hossza19,3 km
Vonal hossza19,2 km
Állomások/megállók száma24
Nyomtávolság1435 mm
Áramellátás750 V DC Harmadik sín
Feszültség750 V egyenáram
Üzemeltető
ÜzemeltetőWiener Linien
A Wikimédia Commons tartalmaz 1-es metró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Útvonaldiagram
Oberlaa
Neulaa, járműtelep
Neulaa
Alaudagasse
Altes Landgut
Troststraße
0,000 Reumannplatz
0,507 Keplerplatz
1,394 Südtiroler Platz-Hbf.
2,161 Taubstummengasse
Bécs-patak
3,089 Karlsplatz
3,912 Stephansplatz
Üzemi összekötés
4,490 Schwedenplatz
Duna-csatorna
5,197 Nestroyplatz
5,965 Praterstern
6,680 Vorgartenstraße
Duna
7,675 Donauinsel
Duna
8,237 Kaisermühlen-VIC
9,100 Alte Donau
Öreg Duna (Alte Donau)
9,897 Kagran
Kagran, járműtelep
(2006-ban megszűnt)
11,042 Kagraner Platz
11,989 Rennbahnweg
12,663 Aderklaaer Straße
13,571 Großfeldsiedlung
14,541 Leopoldau
Leopoldau, járműtelep

Az U1 (eredeti nevén U-Bahnlinie 1) a bécsi metróhálózat leghosszabb vonala. A 19,2 kilométeres útvonalán 24 állomás található. Összeköti a leopoldaui S-Bahn-állomást és Oberlaat, észak-dél irányban. Útvonala során az alábbi kerületeket érinti: Favoriten, Wieden, Innere Stadt (Belváros), Leopoldstadt, Donaustadt és Floridsdorf.

A vonal színe: vörös.

Története

Építésének előzményei

A bécsi tömegközlekedés megindulása óta hiányzott a 19. század óta rohamosan növekvő lakosságú városnak egy nagy kapacitású közlekedési eszköz, ami átszelte volna a történelmi belvárost. Csak igen kevés villamosvonalnak volt a Ringen belül végállomása, a város közepe, azaz a Stephansdom környezete, a villamoshálózatban egy tekintélyes befedetlen lyuk volt. A Stadtbahn 1898 és 1901 közötti építésénél úgy gondolták, hogy az 1910-es évekre egy metróprojektnél majd létrejön egy észak-dél irányú vasút, de végül nem valósult meg,[1] mivel a városnak egymaga erre nem volt elég pénze. A későbbiekben pedig a nagy gazdasági világválság, valamint a második világháború évtizedekre ellehetetlenítette egy ilyen vonal megépítését.

Az 1938-as Anschluss után felmerültek gigatervek a közlekedés fejlesztésére, így egy központi pályaudvar építése is, valamint szóba jött a város metróval történő átszelése észak–dél irányban, ám a történelem folyamán ez folyamatosan megakadályozódott.
A hiányzó észak–déli közlekedési útra az 1960-as években új tervek merültek fel, és ebben a mai 1-es metró helyére is csak földalatti villamost terveztek, ahogy a 2-es metró esetén is történt, ám 1965-re végül konkretizálódva egy rendes metró tervei jelentek meg.

Az építkezés 1969 és 1982 között

Épül a metró Karlsplatznál 1970-ben
A régi Reichsbrücke összeomlása után az új híd építésénél már tervezték a metró továbbhosszabbítását

A vonal építését 1969. november 3-án kezdték meg a Karlsplatz állomásnál, ekkor még csak Reumannplatzig tartott az építkezés,[2] majd a következő években további helyek váltak nagy építési területté. Az első jelentősebb alagútszakasz Karlsplatz és Stephansplatz között 1972-re készült el, és 1973-ban leengedtek a még félkész szakaszba egy metrókocsit. A teljes vonal átadása előtt már ebben az évben megnyitották az egy megállóköznyi TaubstummengasseKarlsplatz szakaszt a publikum előtt bemutató céljából.

Az elkészült vonal 1978. február 25-én nyílt meg Reumannplatz és Karlsplatz állomások közötti szakaszon Ausztria első földalatti metrójaként. Ugyan ez a metróvonal volt az első új építésű vonala a városnak, ami így az 1-es számot kapta, nem ez nyílt meg először a menetrend szerinti utasforgalom előtt. Ebben ez időszakban már készülődött egy Stadtbahn nevű gyorsvasút metróvá alakítása, és ennek az első két állomásos, egyébként felszíni vonala már az U1 átadása előtt metróként működött, U4 jelzéssel és ugyanolyan „U” típusú járművekkel. Ez a két metrószakasz a kezdetekben, pár hónapon át, 1978 augusztusáig teljes szigetüzemben működött egymástól, mivel a város két részén voltak, és csak ekkorra értek össze.

Hét hónappal a megnyitás után, 1978. november 18-án átadták a Karlsplatz és Stephansplatz megállók közötti pályát, majd 1979. november 24-én a Nestroyplatzig tartó szakaszt is. 1981. február 28-án a Praterstern állomásig hosszabbodott a vonal. Mindhárom hosszabbításnál a metrót a földfelszín alatt vezették.

A tervek szerint idáig, Pratersternig tartott volna a vonal, egy esemény azonban hamar változtatott a terveken. A forgalmas Reichsbrücke váratlanul összeomlott 1976 augusztus 1-én, pont egy nappal azelőtt, hogy a Pratersternig tartó vonal építése megkezdődött volna. [3] Az újonnan felépülő hídba már beletervezték a metrópályát is, így a Duna másik részén lévő városrész a vártnál hamarabb kapott metrókapcsolatot. 1982-ben nyílt meg ez a szakasz és 2006 őszéig a vonal északi végállomásává Kagran városközpont vált.

További északi hosszabbítás Leopoldauhoz

A 2006-ban átadott Reumannplatz ↔ Leopoldau szakasz egyik állomása

Miután az U1 elérte Kagrant, a bécsi metróhálózat továbbépítése az U3 vonalra koncentrálódott, majd ennek tervszerű meghosszabbítása után ismét az U1 vonal hosszabbítása került napirendre. Itt Kagran után újra északi irányba toldották meg a pályát a lakótelepen át Leopoldau vasútállomásig Bécs 21. és 22. kerületében. Az új pályát 2006. szeptember 2-án adták át.

Déli irányú hosszabbítás Oberlaahoz

Óriásplakát hirdeti a hosszabbítást

A vonal megnyitása óta mindig észak felé hosszabbodott, most elsőként viszont a régi Reumannplatz végállomástól dél felé mutattak a tervek. 2010-ben kezdődtek a meghosszabbítás előkészületi munkálatai, és az eredeti tervek szerint 2015-re már el is kellett volna készülnie a Rothneusiedlig tervezett hosszabbításnak, 4,6 km hosszan.

2012. március 12-én jelentették be, hogy nem Rothneusiedl, hanem Oberlaa lesz a végállomás, ahol 1974 óta a 67-es villamos végállomásozott. Az új vonalszakasz 2017. szeptember 2-án nyílt meg, összköltsége 600 millió euró. A hosszabbításnál öt új állomással bővült a vonal, amivel az 1-es lett Bécs leghosszabb metróvonala.[4] Az Alaudagasse megállót úgy építették, hogy onnan egy esetleges kiágazás az eredetileg elképzelt Rothneusiedlig könnyen továbbépíthető legyen.

Az új szakasz Alaudagasse megállóig földalatti, utána Oberlaa végállomásig felszíni vezetésű. A megnyitása után a párhuzamos 67-es villamost (ma 11-es) visszavágták.

Összefoglaló táblázat

Év Végállomások
1978–1978 Reumannplatz ↔ Karlsplatz
1978–1979 Reumannplatz ↔ Stephansplatz
1979–1981 Reumannplatz ↔ Nestroyplatz
1981–1982 Reumannplatz ↔ Praterstern
1982–2006 Reumannplatz ↔ Kagran
2006–2017 Reumannplatz ↔ Leopoldau
2017– Oberlaa ↔ Leopoldau
A metróvonal hossza
Év Hossz
1978.02.25.
  
3 km
1978.11.18.
  
3,9 km
1979.11.24.
  
5,1 km
1981.02.28.
  
5,9 km
1982.09.03.
  
9,8 km
2006.09.02.
  
14,5 km
2017.09.02.
  
19,2 km

Járművek

Az 1-es metrón a kezdetektől fogva U típusú kocsik közlekednek, valamint a későbbiekben ennek továbbfejlesztett változatával, az U1-es és U11-es járművekkel is lehet találkozni. Az első modernebb, V típusú jármű prototípusa 2006. július 2-án jelent meg, a szériadarab V kocsik 2009. augusztus 25-e óta közlekednek a vonalon a régebbi típusokkal együtt, majd elterjedésükkel az U sorozat elkezdett visszaszorulni. Először a sima U típusú járművek kerültek ki a forgalomból, az utolsó jármű 2016-ban közlekedett a vonalon. A sorozat többi altípusa egyelőre még közlekedik.

A járműkiadásról a 4-es metró vonalán lévő Wasserleitungswiese kocsiszín és az 1-es metró végállomásán lévő Leopoldau tárolóállomás gondoskodik. Minden szerelvény hat kocsiból áll.

Állomáslista és átszállási lehetőségek

Egyes időszakokban minden második szerelvény csak Alaudagasse megállótól/ig közlekedik.

U1 (Oberlaa ◄► Leopoldau)
U1 (Alaudagasse ◄► Leopoldau)
Perc (↓) Megállóhely Perc (↑) Kötöttpályás átszállási kapcsolatok Fontosabb létesítmények
0 Oberlaa
végállomás
34 Therme Wien
2 Neulaa 32
4 Alaudagasse 30 Pern-Albin-Hasson-Siedlung
6 Altes Landgut 28 Generali-Arena, FH-Campus
7 Troststraße 27
8 Reumannplatz 26 6, 11
9 Keplerplatz 25
11 Südtiroler Platz –
Hauptbahnhof
23  S1 ,  S2 ,  S3 ,  S4 ,  S60 ,  S80 
18, O
távolsági vasút
Wien Hauptbahnhof vasútállomás
12 Taubstummengasse 22
14 Karlsplatz 20  U2 ,  U4 
1, 2, 62, 71, D
Wiener Lokalbahn
Károly tér; Károly-templom; Operaház; Ring (körút)
16 Stephansplatz 18  U3  Szent István-székesegyház (Stephansdom)
17 Schwedenplatz 17  U4 
1, 2, VRT
Nemzetközi autóbusz-állomás
18 Nestroyplatz 16
19 Praterstern 15  S1 ,  S2 ,  S3 ,  S4 ,  S7 
 U2 
5, O
Prater; Óriáskerék (Riesenrad); Wien Praterstern vasútállomás
20 Vorgartenstraße 14 Hajózási Központ
22 Donauinsel 12 Duna-sziget
23 Kaisermühlen–VIC 11 ENSZ-Központ, Vienna International Center, Austria Center Vienna, Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
25 Alte Donau 9 Öreg-Duna (holtág)
26 Kagran 8 25 Albert-Schultz jégcsarnok
28 Kagraner Platz 6 26
30 Rennbahnweg 4
31 Aderklaaer Straße 3
32 Großfeldsiedlung 2
34 Leopoldau
végállomás
0  S1 ,  S2 ,  S7  Wien Leopoldau vasútállomás

Galéria

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az U-Bahnlinie 1 (Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Utastájékoztató hang még Franz Kaidával Leopoldau végállomásnál

Külső hivatkozások

További információ