U1-es metróvonal (Bécs)

	U1-es metróvonal
	A metró logója
	Adatok
Ország	Ausztria
Helyszín	Bécs
Típus	nehézmetró
Hálózat	bécsi metró
Átadás	1978. február 25.
Hálózat hossza	19,3 km
Vonal hossza	19,2 km
Állomások/megállók száma	24
Nyomtávolság	1435 mm
Áramellátás	750 V DC Harmadik sín
Feszültség	750 V egyenáram
	Üzemeltető
Üzemeltető	Wiener Linien
	A Wikimédia Commons tartalmaz U1-es metróvonal témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az U1-es metróvonal (eredeti nevén U-Bahnlinie 1) a bécsi metróhálózat leghosszabb vonala. A 19,2 kilométeres útvonalán 24 állomás található. Összeköti a leopoldaui S-Bahn-állomást és Oberlaat, észak–dél irányban. Útvonala során az alábbi kerületeket érinti: Favoriten, Wieden, Innere Stadt (Belváros), Leopoldstadt, Donaustadt és Floridsdorf.

A vonal színe: vörös.

Története[szerkesztés]

Építésének előzményei[szerkesztés]

A bécsi tömegközlekedés megindulása óta hiányzott a 19. század óta rohamosan növekvő lakosságú városnak egy nagy kapacitású közlekedési eszköz, ami átszelte volna a történelmi belvárost. Csak igen kevés villamosvonalnak volt a Ringen belül végállomása, a város közepe, azaz a Stephansdom környezete, a villamoshálózatban egy tekintélyes befedetlen lyuk volt. A Stadtbahn 1898 és 1901 közötti építésénél úgy gondolták, hogy az 1910-es évekre egy metróprojektnél majd létrejön egy észak–dél irányú vasút, de végül nem valósult meg,^[1] mivel a városnak egymaga erre nem volt elég pénze. A későbbiekben pedig a nagy gazdasági világválság, valamint a második világháború évtizedekre ellehetetlenítette egy ilyen vonal megépítését.

Az 1938-as Anschluss után felmerültek gigatervek a közlekedés fejlesztésére, így egy központi pályaudvar építése is, valamint szóba jött a város metróval történő átszelése észak–dél irányban, ám a történelem folyamán ez folyamatosan megakadályozódott.
A hiányzó észak–déli közlekedési útra az 1960-as években új tervek merültek fel, és ebben a mai 1-es metró helyére is csak földalatti villamost terveztek, ahogy a 2-es metró esetén is történt, ám 1965-re végül konkretizálódva egy rendes metró tervei jelentek meg.

Az építkezés 1969 és 1982 között[szerkesztés]

A vonal építését 1969. november 3-án kezdték meg a Karlsplatz állomásnál, ekkor még csak Reumannplatzig tartott az építkezés,^[2] majd a következő években további helyek váltak nagy építési területté. Az első jelentősebb alagútszakasz Karlsplatz és Stephansplatz között 1972-re készült el, és 1973-ban leengedtek a még félkész szakaszba egy metrókocsit. A teljes vonal átadása előtt már ebben az évben megnyitották az egy megállóköznyi Taubstummengasse–Karlsplatz szakaszt a publikum előtt bemutató céljából.

Az elkészült vonal 1978. február 25-én nyílt meg Reumannplatz és Karlsplatz állomások közötti szakaszon Ausztria első földalatti metrójaként. Ugyan ez a metróvonal volt az első új építésű vonala a városnak, ami így az 1-es számot kapta, nem ez nyílt meg először a menetrend szerinti utasforgalom előtt. Ebben ez időszakban már készülődött egy Stadtbahn nevű gyorsvasút metróvá alakítása, és ennek az első két állomásos, egyébként felszíni vonala már az U1 átadása előtt metróként működött, U4 jelzéssel és ugyanolyan „U” típusú járművekkel. Ez a két metrószakasz a kezdetekben, pár hónapon át, 1978 augusztusáig teljes szigetüzemben működött egymástól, mivel a város két részén voltak, és csak ekkorra értek össze.

Hét hónappal a megnyitás után, 1978. november 18-án átadták a Karlsplatz és Stephansplatz megállók közötti pályát, majd 1979. november 24-én a Nestroyplatzig tartó szakaszt is. 1981. február 28-án a Praterstern állomásig hosszabbodott a vonal. Mindhárom hosszabbításnál a metrót a földfelszín alatt vezették.

A tervek szerint idáig, Pratersternig tartott volna a vonal, egy esemény azonban hamar változtatott a terveken. A forgalmas Reichsbrücke váratlanul összeomlott 1976 augusztus 1-én, pont egy nappal azelőtt, hogy a Pratersternig tartó vonal építése megkezdődött volna. ^[3] Az újonnan felépülő hídba már beletervezték a metrópályát is, így a Duna másik részén lévő városrész a vártnál hamarabb kapott metrókapcsolatot. 1982-ben nyílt meg ez a szakasz és 2006 őszéig a vonal északi végállomásává Kagran városközpont vált.

További északi hosszabbítás Leopoldauhoz[szerkesztés]

Miután az U1 elérte Kagrant, a bécsi metróhálózat továbbépítése az U3 vonalra koncentrálódott, majd ennek tervszerű meghosszabbítása után ismét az U1 vonal hosszabbítása került napirendre. Itt Kagran után újra északi irányba toldották meg a pályát a lakótelepen át Leopoldau vasútállomásig Bécs 21. és 22. kerületében. Az új pályát 2006. szeptember 2-án adták át.

Déli irányú hosszabbítás Oberlaahoz[szerkesztés]

A vonal megnyitása óta mindig észak felé hosszabbodott, most elsőként viszont a régi Reumannplatz végállomástól dél felé mutattak a tervek. 2010-ben kezdődtek a meghosszabbítás előkészületi munkálatai, és az eredeti tervek szerint 2015-re már el is kellett volna készülnie a Rothneusiedlig tervezett hosszabbításnak, 4,6 km hosszan.

2012. március 12-én jelentették be, hogy nem Rothneusiedl, hanem Oberlaa lesz a végállomás, ahol 1974 óta a 67-es villamos végállomásozott. Az új vonalszakasz 2017. szeptember 2-án nyílt meg, összköltsége 600 millió euró. A hosszabbításnál öt új állomással bővült a vonal, amivel az 1-es lett Bécs leghosszabb metróvonala.^[4] Az Alaudagasse megállót úgy építették, hogy onnan egy esetleges kiágazás az eredetileg elképzelt Rothneusiedlig könnyen továbbépíthető legyen.

Az új szakasz Alaudagasse megállóig földalatti, utána Oberlaa végállomásig felszíni vezetésű. A megnyitása után a párhuzamos 67-es villamost (ma 11-es) visszavágták.

Összefoglaló táblázat[szerkesztés]

Év	Végállomások
1978–1978	Reumannplatz ↔ Karlsplatz
1978–1979	Reumannplatz ↔ Stephansplatz
1979–1981	Reumannplatz ↔ Nestroyplatz
1981–1982	Reumannplatz ↔ Praterstern
1982–2006	Reumannplatz ↔ Kagran
2006–2017	Reumannplatz ↔ Leopoldau
2017–	Oberlaa ↔ Leopoldau

A metróvonal hossza
Év		Hossz
1978.02.25.	3 km
1978.11.18.	3,9 km
1979.11.24.	5,1 km
1981.02.28.	5,9 km
1982.09.03.	9,8 km
2006.09.02.	14,5 km
2017.09.02.	19,2 km

Járművek[szerkesztés]

Az 1-es metrón a kezdetektől fogva U típusú kocsik közlekednek, valamint a későbbiekben ennek továbbfejlesztett változatával, az U₁-es és U₁₁-es járművekkel is lehet találkozni. Az első modernebb, V típusú jármű prototípusa 2006. július 2-án jelent meg, a szériadarab V kocsik 2009. augusztus 25-e óta közlekednek a vonalon a régebbi típusokkal együtt, majd elterjedésükkel az U sorozat elkezdett visszaszorulni. Először a sima U típusú járművek kerültek ki a forgalomból, az utolsó jármű 2016-ban közlekedett a vonalon. A sorozat többi altípusa egyelőre még közlekedik.

A járműkiadásról a 4-es metró vonalán lévő Wasserleitungswiese kocsiszín és az 1-es metró végállomásán lévő Leopoldau tárolóállomás gondoskodik. Minden szerelvény hat kocsiból áll.

Wasserleitungswiese kocsiszín
U típus
U₁ típus
V típus

Állomáslista és átszállási kapcsolatok[szerkesztés]

Egyes időszakokban minden második szerelvény csak Alaudagasse megállótól/ig közlekedik.

U1 (Oberlaa ◄► Leopoldau)
U1 (Alaudagasse ◄► Leopoldau)
Perc (↓)	Megállóhely	Perc (↑)	Átszállási kapcsolatok	Fontosabb létesítmények
0	Oberlaa végállomás	34	17A, 68B, 70A	Therme Wien
2	Neulaa	32	16A, 17A, 67A, 67B
4	Alaudagasse	30	16A, 17A, 19A, 67A, 67B	Pern-Albin-Hasson-Siedlung
5	Altes Landgut	29	15A	Generali-Arena, FH-Campus
7	Troststraße	27	65A, 66A
8	Reumannplatz	26	6, 11 7A, 14A, 65A, 66A, 68A, 68B
9	Keplerplatz	25	14A
10	Südtiroler Platz – Hauptbahnhof	24	S1 , S2 , S3 , S4 , S60 , S80 18, D, O 13A, 69A távolsági vasút	Wien Hauptbahnhof vasútállomás
12	Taubstummengasse	22
14	Karlsplatz	20	U4 1, 2, 62, 71, D, U2Z 2A, 4A, 59A Wiener Lokalbahn	Károly tér; Károly-templom; Operaház; Ring (körút)
16	Stephansplatz	18	U3 1A, 2A, 3A	Szent István-székesegyház (Stephansdom)
17	Schwedenplatz	17	U4 1, 2, VRT 2A	Nemzetközi autóbusz-állomás
18	Nestroyplatz	16	5A
19	Praterstern	15	U2 S1 , S2 , S3 , S4 , S7 5, O 5B, 80A, 82A	Prater; Óriáskerék (Riesenrad); Wien Praterstern vasútállomás
20	Vorgartenstraße	14	11A, 11B	Hajózási Központ
22	Donauinsel	12		Duna-sziget
23	Kaisermühlen–VIC	11	20A, 92A, 92B	ENSZ-Központ, Vienna International Center, Austria Center Vienna, Nemzetközi Atomenergia-ügynökség
25	Alte Donau	9	20A, 20B	Öreg-Duna (holtág)
26	Kagran	8	25 22A, 26A, 27A, 93A, 94A	Albert-Schultz jégcsarnok
28	Kagraner Platz	6	26 22A, 24A, 31A
30	Rennbahnweg	4	25A, 27A
31	Aderklaaer Straße	3	28A
32	Großfeldsiedlung	2	28A, 29A
34	Leopoldau végállomás	0	S1 , S2 29A, 32A, 36B	Wien Leopoldau vasútállomás

Galéria[szerkesztés]

Praterstern
UNO-City (előtte a metróállomással)
Kagran
Az Öreg-Duna (Alte Donau) felett átívelő híd
Reumannplatz állomás
Troststraße állomás, még épülőben
Vonat indul Kaisermühlen állomásról (háttérben az UNO-City)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Projekt 1900
↑ Wiener U-Bahn-Bau feiert 40. Geburtstag. [2011. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 25.)
↑ arbeiter-zeitung.at
↑ Meghosszabbítják az U1-es metrót – volksgruppen.orf.at^{[halott link]}

Fordítás[szerkesztés]

Utastájékoztató hang még Franz Kaidával Leopoldau végállomásnál

Ez a szócikk részben vagy egészben az U-Bahnlinie 1 (Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.