Tölgyessy Artúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2020. november 15., 12:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hibás DEFAULTSORT eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások)
Tölgyessy Artúr
Önarckép
Önarckép

Született1853. május 1.
Szeged
Meghalt1920. február 2. (66 évesen)
Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Tölgyessy Artúr témájú médiaállományokat.
Hazafelé (19. század)
Horgászó fiú (c. 1910)
Malom a folyóparton
Hosszú árnyékok

Tölgyessy Artúr (Szeged, 1853. május 1.Budapest, 1920. február 2.) magyar festő. Alföldi és balatoni tájképek festője.

Életpályája

Középfokú tanulmányokat Szegeden és Budapesten folytatott, Szegeden egy címerfestőnél inaskodott a tanulás helyett, Pesten a Szépművészeti Múzeumba járt másolni a klasszikusok festményeit, a bécsi múzeumokban is szorgalmasan másolt. Felsőfokú képzőművészeti tanulmányait Bécsben és Münchenben végezte. Wagner Sándor volt a mestere. Budapesten telepedett le, közben ellátogatott Belgiumba, Olaszországba és Párizsba, több évig Münchenben alkotott.

Budapesten festette hangulati elemekre épített, kiváló megfigyelő- és összefoglaló készségről tanúskodó alföldi és balatoni tájképeit. 1875-től nyaranként a Szolnoki Művésztelepen gyűjtött tapasztalatokat, készített vázlatokat képeihez, később a Balaton mellett, Siófokon, ahol villát is építtetett magának az 1890-es évek elején.

1875-től volt kiállító művész. Bécsben, Párizsban, Münchenben, majd a Nemzeti Szalonban, mindenütt sikerei voltak. 1910-ben a Műcsarnokban rendezett nagy kollektív kiállításon is a sikeres művészekhez tartozott. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, de munkáinak nagy többsége magántulajdonba került. A szakirodalomban Délibábos puszta (Fata morgana) című festményét dicsérik legjobban. E festményt Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos és Karlovszky Bertalan képeivel együtt állította ki a párizsi Salonban, elismeréssel írtak róla a lapok (Le Figaro, L'Évenement).[1]

Műveiből[2]

  • A merengő Gretchen (c.1874)
  • Cigányputri (1875)
  • Csendélet (1875)
  • Idyll (1882)
  • Kondás (1882)
  • Alföld (1882)[3]
  • Hazafelé
  • Délibábos puszta (Fata morgana) 1883
  • A pásztortűz (1884)
  • A kaszás (1884)
  • Est (1885)
  • Hold-kelte (1885)
  • Őszi verőfény (festmény a Balatonról, 1890-es évek eleje)
  • Vadkacsák (1895 ? )
  • Aranysugarak (1898)[4]
  • Hajnali szürkület (1910)[5]
  • Horgászó fiú (1910)[5]
  • A Balaton Siófoknál (1910)[5]
  • Porta Orientalis (1910)[5]
  • Boulevard St Michel (1910)[5]
  • Naplemente után (1910)[5]
  • Homokbánya (1910)[5]

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. Lásd Kacziány Ödön i.m. L'Évenement jelentése magyarul: „Az Esemény”
  2. A képek után többnyire a kiállítások időpontjának dátuma szerepel.
  3. Ez a festménye Munkácsy Mihály tetszését is elnyerte.
  4. A Képzőművészeti Társulat nagy díját nyerte el általa.
  5. a b c d e f g Kacziány Ödön: TÖLGYESSY ARTÚR (facsimile) pp. 294-303. Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára, 1910. szeptember 1.

Források