Tylosaurus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Tylosaurus
Evolúciós időszak: Késő kréta
Tylosaurus pembinensis csontváz
Tylosaurus pembinensis csontváz
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Scleroglossa
Alrendág: Lábatlangyík-alakúak (Diploglossa)
Öregcsalád: Mosasauroidea
Család: Moszaszaurusz-félék (Mosasauridae)
Alcsalád: Tylosaurinae
Nem: Tylosaurus
Marsh, 1872 [1]
Szinonimák
  • Elliptonodon compressus
  • Rhamphosaurus
  • Rhinosaurus
  • Liodon dyspelor
  • Tylosaurus dyspelor
Fajok
  • T. proriger
  • T. nepaeolicus
  • T. haumuriensis
  • T. kansasensis
  • T. capensis
  • T. pembinensis
  • T. saskatchewanensis
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Tylosaurus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tylosaurus témájú kategóriát.

A Tylosaurus a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a Scleroglossa alrendjébe és a moszaszaurusz-félék (Mosasauridae) családjába tartozó nem.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tylosaurus egy hatalmas, tengeri ragadozó nem, amely rokonságban áll a mai varánuszfélékkel és kígyókkal. Az állat, a plezioszauruszok, cápák, halak és más mosasaurus nemekkel együtt uralta az észak-amerikai Nyugat Beltengert, a késő kréta korszak idején. A Tylosaurus proriger volt a legnagyobb mosasaurus a Hainosaurusszal és a Mosasaurus hoffmanniival együtt; méretük elérte a 15 métert, de egyesek ennél hosszabbra is nőttek. A Tylosaurus fő ismertetője, a megnyúlt, henger alakú pofája, amellyel lehet, hogy belédöfödt áldozatába vagy a fajon belüli harcok során használta. A T.proriger gyomrában változatos állat maradványokat találtak, ami arra utal, hogy az állat nem volt válogatós. Tápláléka halakból, cápákból, kisebb mosasauruszokból, plesiosauruszokból, és röpképtelen, merülő madarakból, mint amilyen a Hesperornis, állt. A Tylosaurusok egyes helyeken a sekélyebb vizeket kedvelték (ilyen az alabamai Eutaw Formation és Mooreville Chalk Formation), míg máshol a mélyebb tengereket (ilyen a nyugat-USA területén levő Niobrara Chalk).

Felfedezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint más mosasauruszok esetében, a taxon története itt is „viharos”, mivel két korai amerikai paleontológus, Edward Drinker Cope és Othniel Charles Marsh magának akarta sajátitani az állatok pontos leírását és rendszertani besorolását. Cope, eredetileg a „Macrosaurus” proriger nevet adta,[2] egy töredékes koponyának és 13 csigolyának, amelyeket Nyugat-Kansasban, Monument Rocks mellett talált, 1868-ban. A maradványokat a Harvard Museum of Comparative Zoology-ba helyezték. Csak egy évvel később, Cope újra leírta ugyanazokat a kövületeket, de most már az angliai taxon nevet - Liodon - adta neki. 1872-ben, Marsh egy újabb, teljesebb maradványt írt le, ennek a Rhinosaurus nevet adta, de később kitudódott, hogy ez a név már foglalt. Cope azt javasolta, hogy az új taxont nevezzék át Rhamposaurusra, de erről is kitudódott, hogy már foglalt. Végül Marsh, 1872-ben megalkotta a Tylosaurus nevet, és ebbe belé helyezte a Cope által felfedezett maradványokat és még néhány jól megmaradt mosasaurus kövületet, amelyeket csak Kansasban találtak meg. 1911-ben, C. D Bunker a kansasi Wallace mellett egy óriás példányt fedezett fel, a T. prorigert. Ez az egyik legnagyobb Tylosaurus maradvány, amelyet valaha megtaláltak. Az állatot a Kansas-i Egyetem Természettudományi múzeumában (Museum of Natural history) állították ki.

1918-ban, Charles H. Sternberg egy olyan Tylosaurus maradvány fedezett fel, amelynek gyomrában egy Plesiosaurus volt.[3] A példányt a Smithsonian Intézetben őrzik a benne levő plesiosaurus maradvánnyal együtt. Bár C. H. Sternberg 1922-ben rövid összefoglalót írt ezekről a fontos példányokról, az adatok 2001-ig el voltak veszlődve. 2004-ben, Everhart, újra felfedezte és leírta az állatokat. Ennek a leírásnak az alapján készült 2007-ben, a National Geographic által a „Sea Monsters: A Prehistoric Adventure” című IMAX film. Erről egy könyv is készült, ugyanazzal a címmel (Everhart, 2007).

Tylosuarus progier

Fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár az évek során sok Tylosaurus-fajt neveztek meg, manapság csak néhányat fogadnak el, mint külön álló fajt. A fajok felsorolása és felfedezésének helye, illetve ideje, és a korszak amikor éltek: Tylosaurus proriger (Cope, 1869[2]), santoni és alsótól-középső campaniai, Észak-Amerikában (Kansas, Alabama, Nebraska stb.); Tylosaurus nepaeolicus (Cope, 1874[4]), santoni, Észak-Amerikában (Kansas), Tylosaurus haumuriensis (Hector, 1874; = Taniwhasaurus oweni), alsótól-középső campaniai, Új-Zéland; Tylosaurus kansasensis Everhart, 2005[5], a késő Coniaci, Kansas.

A közeli rokon nem, a Hainosaurus, amely nevét a belgiumi Haine folyóról kapta, a kréta korban élt, Észak-Amerikában és Európában. Mindkét nemet a Tylosaurinae[6] alcsaládba helyezték. Bell[7], a Tylosaurinae alcsaládot és a Plioplatecarpine (Platecarpus, Plioplatecarpus) mosasauruszokat összevonta a „Russellosaurinae” nevű monofiletikus csoportba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Marsh OC. 1872. Note on Rhinosaurus. American Journal of Science 4 (20): 147.
  2. ^ a b Cope ED. 1869. [Remarks on Macrosaurus proriger.] Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 11(81): 123.
  3. http://www.oceansofkansas.com/Tylo-prey.html
  4. Cope ED. 1874. Review of the vertebrata of the Cretaceous period found west of the Mississippi River. U. S. Geological Survey of the Territories, Bulletin 1 (2): 3-48.
  5. Everhart MJ. 2005. Tylosaurus kansasensis, a new species of tylosaurine (Squamata: Mosasauridae) from the Niobrara Chalk of western Kansas, U.S.A. Netherlands Journal of Geosciences / Geologie en Mijnbouw 84 (3): 231-240.
  6. Williston SW. 1898. Mosasaurs. The University Geological Survey of Kansas, Part V. 4: 81-347 (pls. 10-72).
  7. Bell GL. Jr. 1997. A phylogenetic revision of North American and Adriatic Mosasauroidea. pp. 293-332 In: Callaway J. M. and E. L Nicholls, (eds.), Ancient Marine Reptiles, Academic Press, 501 pages.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bell GL. Jr. 1997. Part IV: Mosasauridae - Introduction. pp. 281–292 In: Callaway J. M. and E. L Nicholls, (eds.), Ancient Marine Reptiles, Academic Press, 501 oldal.
  • Everhart MJ. 2001. Revisions to the biostratigraphy of the Mosasauridae (Squamata) in the Smoky Hill Chalk Member of the Niobrara Chalk (Late Cretaceous) of Kansas. Kansas Academy of Science, Transactions 104 (1-2): 56-75.
  • Everhart MJ. 2002. New data on cranial measurements and body length of the mosasaur, Tylosaurus nepaeolicus (Squamata; Mosasauridae), from the Niobrara Formation of western Kansas. Kansas Academy of Science, Transactions 105 (1-2): 33-43.
  • Everhart MJ. 2005. Earliest record of the genus Tylosaurus (Squamata; Mosasauridae) from the Fort Hays Limestone (Lower Coniacian) of western Kansas. Transactions 108 (3/4): 149-155.
  • Everhart MJ. 2005. Oceans of Kansas - A Natural History of the Western Interior Sea. Indiana University Press, 322 pp.
  • Kiernan CR. 2002. Stratigraphic distribution and habitat segregation of mosasaurs in the Upper Cretaceous of western and central Alabama, with an historical review of Alabama mosasaur discoveries. Journal of Vertebrate Paleontology 22 (1): 91-103.
  • Russell DA. 1967. Systematics and morphology of American mosasaurs (Reptilia, Sauria). Yale Univ. Bull. 23: 241 pp.
  • Novas FE, Fernández M, Gasparini ZB, Lirio JM, Nuñez HJ, Puerta P. 2002. Lakumasaurus antarcticus, n. gen. et sp., a new mosasaur (Reptilia, Squamata) from the Upper Cretaceous of Antarctica. Ameghiniana 39 (2): 245-249.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]