Tiszasásvár
| Tiszasásvár (Тросник) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Nagyszőlősi járás |
| Község | Nagyszőlős község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1376 |
| Irányítószám | 90352 |
| Körzethívószám | +380 03143 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2222 fő (2001) |
| Népsűrűség | 0,6 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Terület | 3679 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.100000°N 22.950278°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 00″, k. h. 22° 57′ 01″48.100000°N 22.950278°E | |
 Tiszasásvár
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Tiszasásvár település Ukrajnában, a Nagyszőlősi járásban. 2222 lakos.
Fekvése
Nagyszőlőstől délnyugatra, a Tisza jobb partja mentén Tiszaszirma és Fancsika közt fekvő település.
Története
Nevét 1220-ban a Váradi regestrum említette először: Sa/uar [Sa(s)uar], majd 1375-ben Sasuar néven említették az oklevelekben.
A falu mellett folyó Tisza itteni szigetén egykor vár állt.
Tiszasásvár egykori birtokosai a Megyery, Komjáthy, Bornemisza, Bodó, báró Berényi, Hagara, Butykay, Bessenyei, Bónis családok és ezek örökösei voltak. A 20. század elején Ugocsa vármegyeTiszánnineni járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 947 lakosa volt, ebből 514 magyar, 37 német, 396 rutén, melyből 773 görögkatolikus, 42 református, 106 izraelita volt.
Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "Sásvár orosz falu Bereg-Ugocsa vármegyében, a Tisza partján, 536 görögkatolikus lakossal, s anyatemplommal. Róna határa szép búzát, a isza szigetje sok tengerit terem, rétje kevés. Hajdan ezen szigeteken vár volt, mely sásas posványoktól vétetvén körül, Sásvárnak nevezték..."
Neves tiszasásváriak
Itt született 1927-ben Lator László költő, műfordító, irodalomtörténész.
Források
- Fényes Elek:Magyarország történeti földrajza.
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
