Thék Endre
| Thék Endre | |
 | |
| Thék Endre | |
| Született | Thék Endre 1842. november 3. Orosháza, Békés vármegye,  |
| Elhunyt | 1919. június 8. (76 évesen) Balatonfüred, Zala vármegye, |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Morbitzer Antónia (1872-1892) Kleineisel Ilona (1901-1919) |
| Szülei | Thék András Urszuly Mária |
| Foglalkozása | bútorasztalos, bankár, iparos, kereskedő |
| Sírhelye | Új köztemető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thék Endre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Thék Endre (Orosháza, Békés vármegye, 1842. november 3. – Balatonfüred, Zala vármegye, 1919. június 8.)[1] asztalosmester, bútor- és zongoragyáros, az első hazai bútorgyár alapítója, a magyar nagyüzemi bútorgyártás megteremtője.
Élete
Thék Endre nemes Thék András és Urszuly Mária gyermekeként a család negyedik generációs iparos tagja. Első feleségével, Morbitzer Antóniával Budapesten kötött házasságot 1872-ben. 21 évi házasságuk ideje alatt gyermekük nem született. Thék felesége 1892-ben váratlanul meghalt. 1901-ben nősült újra, ekkor Kleineisel Ilonát vette el, de utód ebből a házasságból sem született. Thék Endrének a Tanácsköztársaság nehéz időket hozott. Munkásai már 1918 decemberében ellenőrzés alá vették a gyárát, el kellett hagynia a fővárost, az amúgy is idős, betegeskedő Thék Balatonfüreden halt meg 1919. június 8-án. A budapesti Új Köztemetőben ma is álló családi sírboltba csak a kommün bukása után temethették el. Második felesége jóval túlélte, 1950-ben hunyt el.
Munkássága
Thék Endrét 13 évesen (1855) tanoncnak szerződtették Daubner Pál orosházi asztalosmesterhez. 1859-ben szabadult, ekkor kezdhette meg a céhlegények kötelező vándorlását az Osztrák birodalom területén. Később, mint asztalosmester hosszabb időt töltött külföldön (Bécs, München, Párizs) a műbútorgyártás tanulmányozásával. 1867 után tért vissza Magyarországra. 1872-ben Budapesten a Józsefvárosban megnyitotta asztalos műhelyét, melyet később gőzgéppel is felszerelt. Megvásárolta az Üllői út és a mai Leonardo utca sarkán álló Tauszig bútorgyárat. Gyára 1885-re Magyarország legnagyobb és legjobban gépesített bútorgyára lett. Historizáló-eklektikus munkái a korszak számos reprezentatív új épületében (Operaház, Parlament, Károlyi István palotája, a Wenckheim palota, a Tőzsde és a Kúria) megjelennek. A múltidéző munkái közül a legjelentősebbnek a Hauszmann Alajos által átépített budai Vár berendezését tartotta. Ő készítette el a neoromán stílusban megalkotott Szent István termet gazdag fali dekorációival, román stílusú bútorzatával. Ezeket a bútorokat 1900-ban a párizsi világkiállításon is bemutatták. Ezekben a nagyszabású feladatokban a gyár kivitelező volt, az építészek által elkészített tervek alapján dolgozott.
A magyar iparművészet számon tartja gróf Andrássy Tivadar budai villájának ebédlőberendezését, melyet a Thék bútorgyár kivitelezett. Az ebédlő belsőépítész-tervezője a festő Rippl-Rónai József volt, aki nemcsak a bútorokat, a kerámia- és üvegtárgyakat, a kárpitokat és az üvegablakokat is megtervezte. Így a lett az Andrássy palota a magyar szecessziós művészet kiemelkedő alkotása.
Thék Endre az 1890-es években kibővítette gyárát, és zongoragyártásra is berendezkedett. Orosházán tanoncotthont alapított, alelnöke volt az Országos Ipartestületnek és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának.
Vagyonából a Hont vármegyei Lontó községben 1896-ban vásárolt palotát magának, majd „művészi ízléssel restaurálta a régi épületet, meghagyván annak eredeti, érdekes jellegét. Thék kastélyában gazdag könyvtár van. A kastély termeit Zsigmond és Mátyás királyok korabeli kőfaragványok és festmények, továbbá régi velencei műtárgyak, Mária Terézia korabeli kőszobrok díszítik. Thék számos történelmi emlékű kő- és bronztárgyat őriz itt a török világból is, valamint régi fegyvereket is, a melyek részben a régi királyi várból kerültek ide” – írja a Borovszky-féle Hont vármegyei monográfia.
Emlékezete
- Thék Endréről Orosházán még életében, 1913-ban utcát neveztek el.
- Budapesten 1928-ban keresztelték át az addigi Óriás utcát (ahol gyára és lakóháza is állt) Thék Endre utcára.
- 1930-ban az Országos Iparegyesület és a Kereskedelmi Iparkamara Thék emlékérmet bocsátott ki (Telcs Ede munkája)
- 1930-ban Budapest székesfőváros emléktáblával jelölte meg lakóházát (Üllői út 66/c). 1952-ben a táblát eltávolították, a Thék Endre utca pedig Leonardo da Vinci nevét kapta.
- Jelenleg a IX. kerületben, a Művészetek Palotája melletti egyik sétány őrzi Thék nevét.
- 2009-ben Orosházán létrehozták a Thék Endre-díjat.
Jegyzetek
- ↑ Thék Endre. oroshaza.hu. [2019. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
Források
- Lovay Zsuzsanna: Thék Endre (1842-1919), Orosháza 2007.
- Magyar életrajzi lexikon
- Hallóssy István: Fejezetek a magyar iparosodás történetéből (Bp., 1933).
- Bogdán István: Régi magyar mesterségek
- A Pallas nagy lexikona
- Magyarország a 20. században
- Verasztó Antal: Adatok Thék Endre és a nemes Thék család történetéhez - Orosháza 2008.