Teufelsberg
| Teufelsberg | |
 | |
| A Teufelsberg napnyugtakor | |
| Magasság | 114 m |
| Hely | Berlin; Németország |
| Relatív magasság | 55 m |
| Típus | mesterséges hegy |
| Elhelyezkedése | |
 Teufelsberg
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 52° 29′ 51″, k. h. 13° 14′ 28″Koordináták: é. sz. 52° 29′ 51″, k. h. 13° 14′ 28″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Teufelsberg témájú médiaállományokat. | |
A Teufelsberg (magyarul kb. Ördög-hegy) Berlin második legmagasabb pontja. A város nyugati részén emelkedő hegy az 1945-ös ostromot követően keletkezett, amikor Berlin nyugati részéből erre a területre hordták össze a számtalan összedőlt épületből származó törmeléket. Az 1960-as években a Nyugat-Berlint megszállás alatt tartó amerikai hadsereg a hegy csúcsán egy lehallgató- és radarállomást épített fel. Az egyesítés óta a Teufelsberg a kikapcsolódást kereső berliniek kedvelt célpontja.
Története[szerkesztés]
Létrejötte[szerkesztés]
A második világháborút megelőzően a mai Teufelsberg területén tervezték a világ fővárosául felépítendő Germania egyetemi negyedének létrehozását. A Teufelsbergi negyedben a haditechnikai kar és az egyetemi kórház kapott volna helyet, amelyeknek építése 1937-ben el is kezdődött. A háború végét egyes egyetemi épületek szerkezetkész állapotban érték meg, ám az 1945 áprilisi ostromban súlyos sérüléseket szenvedtek. Az ostrom utáni építőanyag-hiány idején a romos épületekből a berliniek kibányászták a még hasznosítható építőanyagot. Miután a romok hasznosítására semmi remény sem maradt, a városrészt kormányzó NATO-szövetségesek törmelék lerakására jelölték ki a területet. A következő időszakban 400 000 tönkrement nyugat-berlini épület romjait halmozták fel az egykori egyetemi negyedben. A törmelék lerakása évtizedeken keresztül zajlott. Naponta 800 teherautó 7000 m³ anyagot hordott az egyre növekvő hegyhez, amely 1957. november 14-én már kereken 10 millió m³ törmeléket tartalmazott.[1] A romeltakarítás után a Teufelsbergen jelentős mennyiségű építési törmeléket és háztartási szemetet is elhelyeztek. A hetvenes évekre a hegy elérte végső legnagyobb méretét, ekkorra már 26 millió m³ anyagot tartalmazott.[2] A terület 1972-es lezárása után a hegyre termőtalajt és homokot hordtak, majd kereken egymillió facsemetét ültettek el.
A hidegháború idején[szerkesztés]
Az hidegháborús feszültség idején figyelt fel az amerikai hadsereg a Teufelsberg kiváló adottságaira. A mélyen a Varsói Szerződés területén belül fekvő Nyugat-Berlin kiváló rálátást biztosított a szocialista országok légterére és távközlési rendszereire.[3] Kezdetben egy mobil radaregység teljesített szolgálatot a hegyen, majd hamarosan a National Security Agency (NSA) öt állandó radartornya emelkedett a hegytetőn. A csúcstechnikás létesítmény nem csak keleti, de a nyugatnémet távközlési rendszerek figyelésére is alkalmas volt.[4] A létesítményben különböző amerikai és brit egységek teljesítettek szolgálatot. A Teufelsberg csúcsát elfoglaló katonai bázis mellett a hegyet egyéb célokra is hasznosították: a kedvező fekvésű déli oldalon szőlőt telepítettek, az északi oldalon az 1980-as évek közepén téli sportcentrum épült.
A lehallgató állomás[szerkesztés]
1961 júliusától először az amerikai szárazföldi hadsereg 78. számú biztonsági ügynöksége (ASA) létesített mobil bázist a helyi amerikai szlengben Hill-nek (domb) nevezett helyen. 1962-től az állomást már közvetlenül az ASA egyesült államokbeli főhadiszállása alá sorolták. 1967-től a részleget átkeresztelték berlini tábori állomásra (FSB), majd 1977-től betagozták az amerikai hadsereg hírszerző és biztonsági főparancsnokságába, az INSCOM-ba. A bázis feladatait szakmailag a National Security Agency határozta meg.[5]
A lehallgatóállomáson mintegy 1000 amerikai és 3-500 brit hírszerző-katona dolgozott 3 műszakban. Csak az angolok az ötvenes években mintegy 5000 hadköteles katonát taníttattak meg oroszul a németországi lehallgatóállomásokon folytatandó munkára.[6] A törmelékdombon emelt épületek alapjai nem voltak szilárdak, gyakran keletkezett rajtuk repedés. Folyamatosan készen kellett állni egy konfliktus esetére a szigorúan titkos felszerelések és adatok megsemmisítésére, mivel a bázis csak néhány kilométerre volt a szovjet és az NDK-beli haderőtől. 1986-ban a hasonló marienfeldei állomáson egy gyakorlat során felrobbant az iratmegsemmisítő, és 34 amerikai sebesült meg.
Az állomás működésének részletei természetesen ma is szigorúan titkosak; a legtöbb adat erre vonatkozóan paradox módon az NDK-beli Stasi irattárából került nyilvánosságra annak összeomlása után. Az eredményességükre azonban következtetni lehet abból, hogy az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által 1964 óta évente kiosztott, a stratégiai felderítés terén elért eredményekért járó díjat, a Travis-kupát Teufelsberg négy alkalommal, 1973-ban, 1981-ben, 1985-ben és 1989-ben nyerte el, a szárazföldi erők, a légierő és a haditengerészet összes hírszerző egysége közül.[7]
Az egyesítés után[szerkesztés]
1990-t követően a Teufelsberg elveszítette katonai jelentőségét, a radar- és lehallgatóállomást hamarosan leszerelték, a britek és az amerikaiak 1993-ban kivonultak a Teufelsbergről. A létesítményt a polgári légi irányítás vette át, 1999-ig innen ellenőrizték Berlin légiforgalmát, azóta az épület üres. A berlini szenátus egy kölni cégnek adták át a terület fejlesztési jogát, amely hotelt és lakásokat szeretett volna a hegyen építeni. Az időközben beerdősödött terület beépítése ellen hamarosan több környezetvédő szervezet is tiltakozott, az építési projekt hamarosan megbukott, a már elkészült épületeket megrongálták. 2006-ban Berlin város visszavonta az építési engedélyt és a területrendezési tervben újból be nem építhető erdőnek nyilvánította a hegyet.[2] A terület hasznosítására azóta is több terv született, ám ezeknek már egyike sem számol beépítéssel. A gazdátlan Teufelsberget időközben tájfutók, hegyi kerékpárosok és kirándulók vették birtokba.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hans W. Korfmann: Schnee am Monte Klamotte (német nyelven) pp. 1. Die Zeit, 2002. 01. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
- ↑ a b Teufelsberg (német nyelven). Berlin Charlottenburg. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
- ↑ NSA Field Station Teufelsberg (angol nyelven) pp. 1-5. Chaos Computer Club. [2004. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
- ↑ Wolf von Lojewski: Spionage am Eisernen Vorhang (német nyelven). ZDF, 2005. november 9. [2008. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 23.)
- ↑ Kellerhoff 36. oldal
- ↑ Kellerhoff 34. oldal
- ↑ Kellerhoff 37. oldal
Források[szerkesztés]
↑ Kellerhoff: Kellerhoff, Sven Felix. Kémek fővárosa, Berlin, Bernd von Kostka, jószöveg műhely kiadó (2012). ISBN 978 615 5009 35 8
További információk[szerkesztés]
- Stadtsenat Berlin: Flächennutzungsplan - Änderung; Teufelsberg (német nyelven) pp. 1. Berlin város honlapja, 2006. 04. (Hozzáférés: 2009. június 23.)[halott link]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Teufelsberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
