Temesvári vilajet
A Temesvári vilajet (vagy más írásmóddal Vilájet, Ejálet, Beglerbégség, Pasalik (törökül: Eyâlet-i temesvári vagy Eyâlet-i Tımışvar Temesvár Eyaleti vagy Tamışvar Eyaleti, románul: Eialetul Timisoarei vagy Paşalâcul Temesvár, szerbül: Темишварски ејалет vagy Temišvarski ejalet,) az Oszmán Birodalom tartománya volt 1552–1716 között.
1552-ben Temesvár török bevétele után a Partium, a Tisza és a Duna közötti területen alakult meg. Az 1699-es karlócai béke is oszmán kézen hagyta, 1716-ban a császári csapatok foglalták el. Északon a Marosig vagy a Körösökig terjedt. 1658-tól kezdve Jenői vilajetként is említik. Székhelye Jenő (Borosjenő), illetve Temesvár.A Budai vilajet vezetőjének, a budai pasának volt alárendelve.
Közigazgatás
A török közigazgatásban a vilajetek élén beglerbég, pasa állt, a vilajeteket szandzsákok alkották, a szandzsákokat a bégek vezették, a nahiljék élén pedig az aga állt. Ezeknek a területeknek jelentős katonaságot és hivatalnoki gárdát kellett ellátniuk. Az egyes egységek főhivatalnokai tanácsadó testületet alkottak (díván).
Temesvári beglerbégek
- Kazim Bej vagy Gázi-Kaszim pasa (1552–1554)
- Hasszán-pasa (1594)
- Sinan pasa (1594)
- ifjabb Hasszán pasa (1594)
- Ibrahim pasa (1687)
- Ibrahim pasa (1701–)
Szandzsákok
A török uralom alatt az alábbi szandzsákok alkották: (Számuk, nevük, elhelyezkedésük a területi változások, átszervezések miatt idővel változhatott, nem is feltétlen jelentett valós fennhatóságot.)
- Temesvári szandzsák
- Nagycsanádi szandzsák 1552-től
- Aradi szandzsák 1552-től
- Lippai szandzsák 1552-től
- Gyulai szandzsák 1566-tól
- Jenői szandzsák 1566-tól
- Pankotai szandzsák
- Orsovai (Ada-Kalehi) szandzsák
- Lugosi szandzsák
- Miháldi szandzsák
- Szendrői szandzsák
- Vidini szandzsák
Források
- Magyar katolikus lexikon XV. (Veszp–Zs). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2010. [Vilájet]
- Tóth Sándor László: Vilájetek a hódoltságban. Acta Universitatis Szegediensis, CIX. évf. (1999) 63–80. o.
- Tóth Sándor László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez. Aetas, 4. sz. (1999) arch Hozzáférés: 2018. március 14.