Törpe erszényesmókus
 |
||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Petaurus breviceps (Waterhouse, 1839) |
||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 A törpe erszényesmókus alfajainak elterjedése:
██ P. b. breviceps ██ P. b. longicaudatus ██ P. b. ariel ██ P. b. flavidus ██ P. b. papuanus ██ P. b. tafa ██ P. b. biacensis |
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú médiaállományokat. |
A törpe erszényesmókus, kis siklóerszényes vagy cukormókus[1] (Petaurus breviceps) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágához, ezen belül a diprotodontia rendjéhez és az erszényesmókus-félék (Petauridae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A törpe-erszényesmókus Tasmániától és a szomszédos szigetektől kezdve Észak- és Kelet-Ausztrália erdein keresztül északon Pápua Új-Guineáig található meg. A törpe erszényesmókus Ausztrália egyik leggyakoribb emlősállata.
Alfajai [szerkesztés]
- Petaurus breviceps ariel
- Petaurus breviceps biacensis
- Petaurus breviceps breviceps
- Petaurus breviceps flavidus
- Petaurus breviceps longicaudatus
- Petaurus breviceps papuanus
- Petaurus breviceps tafa
Megjelenése [szerkesztés]
Az állat fej-törzs-hossza 16-21 centiméter, farokhossza 16,5-21 centiméter. A hím testtömege 130 gramm, a nőstényé 90 gramm. Háta szürkés, orrától a hátsó lábáig sötét csík húzódik. Hasa világosbarna vagy világosszürke. A hosszú, bozontos farokkal fogni nem igazán tud, de siklás közben evezőként használja irányváltoztatáshoz. A repülőhártya, vékony, szőrrel borított bőrréteg, amely a csuklótól a hátsó láb ujjízületéig húzódik, és lehetővé teszi a siklást. A repülőhártya helyzete az áramlási viszonyokhoz való alkalmazkodáskor és kormányzáskor változtatható. A nagy, kidülledő szemeivel jól lát éjszaka. A hímnek több szagmirigye van: egy-egy a homlokán, a mellkasán és a végbélnyílásánál.
Életmódja [szerkesztés]
A törpe-erszényesmókus éjszaka aktív és társas, legfeljebb 12 állatból álló csoportokban él. Tápláléka fák nedve, nektár, virágpor, rovarok és lárvák. Az állat maximum 14 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 8-15 hónapos korban éri el. A párzási időszak általában augusztusban van. A vemhesség 16 napig tart, ennek végén 1-3, többnyire 2 utód jön a világra. Születésükkor 190 milligrammot nyomnak. Körülbelül 70 napot töltenek az erszényben, ezután még 30 napot a családi fészekben. 15 hetes korukban kísérik el először az anyjukat a táplálékszerző útján.
Rokon fajok [szerkesztés]
A törpe erszényesmókus legközelebbi rokonai az óriás erszényesmókus (Petaurus norfolcensis), a sárgahasú erszényesmókus (Petaurus australis) és az új-guineai erszényesmókus (Petaurus abidi).
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=11000157 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Jegyzetek [szerkesztés]
