Széles Lajos (feltaláló)
| Széles Lajos | |
 | |
| kerámia portréja az Ivanich Üzletház falán Dombóváron | |
| Született | 1898. augusztus 3. Nak |
| Elhunyt | 1992.január 18. (94 évesen) Dombóvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | borbély,feltaláló |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széles Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Széles Lajos (Nak, 1898. augusztus 3. – Dombóvár, 1992. január 18.) borbély, feltaláló.[1]
Élete
Széles Lajos, a gyógyító borbély-ként ismert feltaláló a Tolna megyei Nak községben, a gyógyító rózsák településén született, paraszt családban, két fiú testvére után. Első világháborús veterán, bátyja helyett vonult be 17 évesen katonának. A háború után nem tetszett neki a paraszti élet, ezért elvándorolt. Első munkahelye a leszerelését követően a Budapesti Helyőrségi Kórházban volt, majd Dombóvárra került, ahol fodrászként dolgozott. 1923-ban feleségül vette Kovács Teréziát. A nagy háború utáni kilátástalanság miatt, feleségével együtt Dél-Amerikába emigrált. 1929-ben Uruguayban telepedett le, ott egy borbélyüzletet nyitott. A borbélyüzletben volt egy kis laborhelysége, ahol kezdetben gyógynövényekből krémeket és parfümöket készített. Alapító tagja volt az Uruguayi Borbélyok Szakszervezetének, annak elnöki posztját is ellátta. A latin-amerikai országban sok befolyásos barátra és vagyonra tett szert. Két barátja 1957-ben egy balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett, ez gyökeresen megváltoztatta addigi életét. Mindenáron segíteni szeretett volna szerencsétlenül járt barátain. A sérült barátok sebeit gyógyító szer összeállításába kezdett. A gyógyszer receptje 1962-re el is készült „Anti-quema” (égés ellen) néven. A honvágy 1964-ben arra késztette, hogy visszatérjen szülőfalujába, Nakra. A környéken csak furcsa amerikás-nak hívták, aki égési sérüléseket gyógyít. 1966-tól a falu orvosa, dr. Klapka János a Széles Lajos szerével kezelt gyógyultak gyógyulási folyamatát regisztrálta. Szerét több egészségügyi intézménynek is felajánlotta, de nem álltak vele szóba. Sokan sarlatánnak/kuruzslónak titulálták. Nem adta fel a reményt, tovább próbálkozott és gyógyított. Ügyében fordulatot Szegvári Katalin televíziós újságíró riporter riportja hozott. 1978 májusában Vitray Tamás „Csak ülök és mesélek” című televíziós műsorában az egész ország felfigyelt a zöld üveges gyógyító borbély-ra. A szer továbbra is jól működött, mert Lajos bácsi népszerűsége töretlen maradt, de a szereket továbbra sem sikerült törzskönyveztetni.[2]
A nyilvánosság hatalma 1978-ban meghozta a hatását: az INTERAG - dr. Hermann Imre közbenjárásával - megvásárolta a receptúrát. A Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet-ben megkezdődött, először az Irix, majd a Naksol gyártása.[3]
25 évnyi küzdelem után: 1988-ban Magyarországon is törzskönyvezték a Naksolt.[4][5]
Tagsága
- Uruguayi Borbélyok Szakszervezete, elnök - 1930?
Díjak, elismerések
Emlékkiállítás
Emlékezete
- Kerámia portré a Dombóvári Pantheonban - Ivanich-üzletház árkádjának falán Dombóváron - 2012[7]
- Emlékkő Dombóváron az Ady utcában - 2011
- Emléktábla szülőfalujában Nakon - 2010
Jegyzetek
- ↑ Az égés elleni gyógyszer 20 éves kálváriája
- ↑ [Kisebb fokú égéseknél elég volt egy-két fújás, s a fájdalom megszűnt, néhány nap után pedig már semmi nem látszott. De ugyanez volt a helyzet a súlyos égési sérüléseknél is, a néhány napos kezelés végére jelentősen enyhültek a fájdalmak, és hegedtek, gyógyultak a sebek.]
- ↑ [A név így állt össze: Nak, a kis tolnai falu és a spanyol "sol"= Nap, amely még a solutio, oldat rövidítése is, szavak összetétele.]
- ↑ [Nem szabad azonban elfelejteni, hogy 1983 és 1987 között már sok más országban, így például Mexikóban és a Szovjetunióban is törzskönyvezték.]
- ↑ [Később derült ki, hogy a szer hatóanyagát a százlevelű rózsából vonták ki.]
- ↑ Az Írix és a Naxol feltalálója
- ↑ A szövegdobozban található kép.
Források
- https://www.youtube.com/watch?v=pvToANnciP4
- Széles Lajos életrajza a Gyógynövénykutató Intézet honlapján[halott link] (PDF) (unokahúga, Pál Roxána leírása)
- Vidékfejlesztési együttműködés Nak, Széles Lajos (az IRIX – NAKSOL feltalálója) örökösei és a GYNKI között
- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Kapcsolódó szócikkek
- Gyógynövény
- Égési sérülés
- Híres dombóváriak listája
- Dombóvár emléktábláinak listája
- Dombóvár díszpolgárainak listája