Széchenyi Miklós

Széchenyi Miklós
Született	1868. január 6. Sopron
Elhunyt	1923. december 1. (55 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus püspök
Tisztsége	győri püspök (1901. november 1. – ) nagyváradi püspök (1911. április 20. – )
Sírhelye	orosházi Jézus Szíve templom
nagyváradi püspök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1890. május 7. Sopron
Püspökké szentelés	1902. február 2.
Szentelők	Hornig Károly (főszentelő) Belopotoczky Kálmán (társszentelő) Kutrovátz Ernő (társszentelő)
Hivatal	győri püspök
Hivatali idő	1901–1911
Elődje	Zalka János
Utódja	Várady Lipót Árpád
Hivatal	nagyváradi püspök
Hivatali idő	1911–1923
Elődje	Szmrecsányi Pál
Utódja	Bjelik Imre (apostoli adminisztrátor) / Fiedler István
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Várady Lipót Árpád 1911. június 18.
Társszentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Batthyány Vilmos 1902. február 5.
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Széchenyi Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Miklós (Sopron, 1868. január 6. – Budapest, 1923. december 1.) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos.

Pályafutása

Gróf Széchényi Jenő és Erdődy Henriette grófnő fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. Győrött hallgatta a teológiát is. 1890-ben diakónussá szentelték. Ekkor a győri kisszeminárium tanulmányi felügyelőjévé és egyszersmind hitoktatóvá nevezték ki.

1890. május 7-én Zalka János püspök Sopronban pappá szentelte. Ugyanezen év augusztus végével Kismartonba került káplánnak. 1892. február 14-én elnyerte a jáki apátságot; március 14-én az új hercegprímás Vaszary Kolos magával vitte Esztergomba prímási szertartónak és levéltárnoknak, 1893. szeptember 7-én titkárrá tette. 1894-ben a kánonjog doktorává avatták a budapesti egyetemen. 1898. január 18-án a bécsi Pázmáneum kormányzójává (rektorává) és április 7-én esztergomi kanonokká neveztetett ki. Kormányzói működésének eredménye a Pázmány-intézet új épületének felépítése, mely 1899 elején vette kezdetét.

Püspöki pályafutása

1901. november 1-jén győri püspökké nevezték ki. 1902. február 2-án szentelte püspökké Hornig Károly veszprémi püspök, Belopotoczky Kálmán tábori püspök és Kutrovátz Ernő győri segédpüspök segédletével. XIII. Leó pápa prelátussá nevezte ki és a főrendiház tagja volt. Nevéhez fűződik a győri székesegyház helyreállítása és az új szeminárium felépítése.

1911. április 20-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Itt is szemináriumot tervezett építeni, de az első világháború ezt megakadályozta. A trianoni békeszerződés után Nagyváradon maradt; a magyarországon maradt részek számára helynökséget szervezett Debrecenben, majd Gyulán.

Budapesten hunyt el, ahová gyógykezelésre érkezett. Az orosházi templomban temették el.

Művei

• A lelkészi congrua ügye, 1885-1895. Esztergom, 1895.
• Trauungs-Rede gelegentlich der feierlichen Trauung des Grafen Nikolaus Zichy und der Baronin Franciska Ludwigsdorff in Deutsch-Altenburg am 2. Sept. 1895. (Sopron).
• Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1897. aug. 20. a budavári Mátyás-templomban mondott. Esztergom 1897.
• Egyházi beszéd, melyet szent Adalbert püspök halálának kilenczszázados évfordulója alkalmából az esztergomi főszékesegyházban, 1897. máj. 5. mondott. U. ott, 1897.
• Egyházi beszéd, melyet Zichi és vásonkeői Zichy Frigyes gróf és sárvár-felsővidéki Széchényi Mariette grófnő esküvője alkalmával Szent-Lőrinczen 1899. okt. 18. mondott. Felső-Eőr, 1899.
• A Szent György vértanúról nevezett jáki apátság története. Budapest, 1901.
• Keresztény jegyesek. Szombathely, év nélkül.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Bishop Miklós Széchenyi de Salvar-Felsovidék, Catholic-Hierarchy (angol)
• Beke Margit: Esztergomi kanonokok, 1900-1985. Unterhaching, Görres Gesellschaft, 1989.
• Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
• Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008.
• Bihar-Biharmegye, Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Oradea, 1933-1937.
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• Katolikus lexikon. Szerk. Bangha Béla. Bp., Magyar Kultúra, 1931-1933.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar katolikus lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.

Előde: Zalka János

Győri püspök 1901–1911

Utóda: Várady Lipót Árpád

Előde: Szmrecsányi Pál

Nagyváradi katolikus püspök 1911–1923

Utóda: Fiedler István