Szilassy Aladár

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Baksony (vitalap | szerkesztései) 2021. április 30., 19:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Infobox)
Szilassy Aladár
Született1847. január 30.
Buda
Elhunyt1924. december 5. (77 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVizsolyi Mária
GyermekeiSzilassy Béla
SzüleiSzilassy József
Foglalkozásaügyvéd, bíró
TisztségeA közigazgatási bíróság másodelnöke (1909-1914)
SírhelyeLosonc
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb szilasi és pilisi Szilassy Aladár (Buda, 1847. január 30. – Budapest, 1924. december 5.) magyar jogász, ügyvéd, közigazgatási bíró, a közigazgatási bíróság másodelnöke, a Főrendiház tagja, a magyar református közélet vezető személyisége. A Szilassy család tagja.

Élete

Idősebb szilasi és pilisi Szilassy Aladár 1847-ben született Budán Szilassy József helytartósági tanácsos és Freyburg Paulina (1814–1881)[1] fiaként. Nagyapja id. Szilassy József koronaőr volt. Gyermekkorát Losonctugáron töltötte. A gimnáziumot Losoncon és Budapesten végezte, majd Budapesten jogot hallgatott. 1868-ban ügyvédi oklevelet szerzett és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban lett fogalmazó, Eötvös József, majd Pauler Tivadar közeli munkatársa volt. 1872-től 1879-ig ügyvédi joggyakorlatát végezte Hodossy Imre mellett, ezután önállóan praktizált Budapesten. Mikor bátyját, a Svájcban élő Szilassy Gyulát (1841–1889) látogatta meg, megismerte a YMCA mozgalmat, és 1883-ban Charles Fermaud, a YMCA genfi központi bizottságának titkára segítségével Kenessey Bélával és Szabó Aladárral együtt megalapította az YMCA első magyarországi szervezetét Budapesti Keresztyén Ifjak Egyesülete néven.1884-ben a budapesti református egyház presbitere lett. 1886-ban pénzügyi közigazgatási bírósághoz bíróvá nevezték ki. 1886-tól 1888-ig a Dunamelléki Református Egyházkerület világi aljegyzője volt, 1887-től 1920-ig pedig a Tolnai Református Egyházmegye gondnokaként is működött. Nagy szerepe volt a Baár-Madas Református Leánynevelő Intézet létrejöttében. 1895-től a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja volt. 1897-ben a közigazgatási bíróság bírája lett, 1905-től tanácselnök, majd Latkóczy Imre lemondása miatt 1909-től másodelnök volt. Hivatalból a magyar főrendiház tagja lett. 1914-ben vonult nyugalomba, ekkor Tisza István miniszterelnök javaslatára és közvetítésével valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1914 februárjában a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Magyar Nemzeti Szövetségének elnöke, 1917-ben pedig a teológia tiszteletbeli doktora lett. Ezt a címet a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem adományozta neki. A magyar református belmisszió egyik elindítója, a magyarországi református egyház zsinatának és egyetemes konventjének rendes tagja, a dunamelléki egyházkerület világi tanácsbírája és számszékének elnöke, valamint a Baldácsy-alapítvány igazgatóságának helyettes elnöke is volt.[2][3]

1878. szeptember 12-én vette feleségül Budapesten papi Vizsolyi Máriát (1854–1927), Vizsolyi Gusztáv országgyűlési képviselő és gróf Zichy Mária lányát.[4][5] Négy gyermekük született:

  • ifjabb Szilassy Aladár Gusztáv József (Budapest, 1879. október 8. – Budapest, 1912. április 16.) orvos, az első magyar cserkészcsapat szervezője.[6]
  • Szilassy Béla (Budapest, 1881. július 5. – Pekin, Peoria, Illinois, 1962. december 16.)[7] földbirtokos, politikus, nemzetgyűlési szenátor, református egyházkerületi főgondnok. Felesége Földváry Erzsébet (1894–1951).
  • Szilassy Mária Paula (Pestszentlőrinc, 1884. szeptember 28. – Budapest, 1974. február 6.).[8] Férje Huszár Aladár, jogász, birtokos, politikus, főispán, Budapest főpolgármestere, az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke.
  • Szilassy Paulina (Budapest, 1888. augusztus 2. – 1975).[9] Férje herceg Szulkovszky Viktor (1881–1962).

1889 szeptemberében elhunyt Gyula bátyjának öt kiskorú gyermekét gyámsága alá vette.[10]

1924-ben halt meg Budapesten, Ravasz László püspök búcsúztatta.[11] Losoncon temették el Aladár fia mellé.

Művei

  • A keresztyén munka s ebben az ifjúság szerepe. Budapest, 1892.
  • A keresztyén ifjúsági egyesületekről. Budapest, 1896.
  • Az ifjúság keresztyén gondozása. Budapest, 1904.

Jegyzetek

  1. ↑ Freyburg Petronella (Paulina) (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  2. ↑ HISTORIA ECCLESIASTICA - A magyar belmissziói mozgalom. confessio.eoldal.hu. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  3. ↑ Gyászjelentés (magyar nyelven). mandadb.hu. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  4. ↑ Szilassy Aladárné | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  5. ↑ Vizsolyi de Pap Mária Erzsébet (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  6. ↑ Szilassy – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  7. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Béla (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  8. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Mária (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  9. ↑ Szilassy szilasi és pilisi Paulina (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 30.)
  10. ↑ http://epa.oszk.hu/01500/01500/00014/pdf/EPA01500_lymbus_2017_437-450.pdf
  11. ↑ Magyarság, 1924. december (5. évfolyam, 257-279. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. április 30.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szilassy_Aladár&oldid=23826849”