Magyar Protestáns Irodalmi Társaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Protestáns Irodalmi Társaság
Alapítva1888
Megszűnt1940-es évek
Típusirodalmi társaság
SzékhelyBudapest
Tagság1300 fő (19. sz. vége)
Bevétel8000-9000 Forint/év (19. sz. vége)

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság egy 19. század végén létrehozott magyar keresztény irodalmi társaság.

Története[szerkesztés]

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1888-ban, a magyar evangéliumi reformált (református) és ágostai hitvallású (evangélikus) egyháznak számos tagjának egyesüléséből alakult. Célja volt, hogy a hazai protestáns tudományos irodalomnak, elsősorban a protestáns egyháztörténelemnek művelését, továbbá a nép között az erkölcsi és vallásos irányú olvasmányok terjesztését és egyházközségi könyvtárak létrejöttét előmozdítsa. A rendes tagok legalább öt éven át 6 forint, a pártoló tagok legalább 3 éven át 3 forint évi díjat fizettek; pártfogókul azokat tekintették, akik legalább 500 forint; alapítóknak, akik legalább 100 forint; segélyezőknek, akik 100 forintnál kisebb összeget fizettek vagy kötelezvényen biztosítottak a társaság céljaira. Az igazgató választmány 20 fővárosi és 30 vidéki tagból állt.

Az első világháborút követő zavaros állapotok között, 1921-ben beszüntette a működését. 1924-ben újjáalakult, és az 1940-es évekig működött.

Az összes tagok száma a 19. század végén mintegy 1300 fő volt, akik évdíjaiból és az 54.000 forintnyi készpénzben és kötelezvényeken tett alapítványokból a társaság évi jövedelme és kiadása 8-9000 forint volt.

Kiadványai[szerkesztés]

A társaság kiadványai a következők voltak témakörük szerint:

Vezetőség[szerkesztés]

Elnökei[szerkesztés]

Lelkészi elnökei:

  • Szász Károly (1889–1896)
  • Gyurátz Ferenc (1896–1904)
  • Zelenka Pál (1904–1905)
  • Bachát Dániel (1905–1906)
  • Antal Gábor (1907–1914)
  • Baltazár Dezső (1915–1920)
  • Ravasz László (1924–1931)
  • Kapy Béla (1931–1938)
  • Makkai Sándor (1938–1940-es évek)

Világi elnökei:

  • Hegedűs Sándor (1899–1906)
  • Zsilinszky Mihály (1907–1915)
  • gr. Tisza István (1915–1918)
  • gr. Bethlen István (1924–1938)
  • br. Kaas Albert (1931–1934)
  • Tomcsányi Vilmos Pál (1934–1938)
  • Hegedűs Lóránt (1938–1943)
  • Fáy István (1943–1940-es évek)

Másodelnökei[szerkesztés]

Lelkészi másodelnökei:

  • Antal Gábor (1903–1907)
  • Baksay Sándor (1907–1915)
  • Petri Elek (1915–1921)
  • Kapy Béla (1924–1931)

Világi másodelnökei:

  • br. Radvánszky Béla (1889–1895)
  • Hegedűs Sándor (1895–1899)
  • Zsilinszky Mihály (1903–1907)
  • gr. Tisza István (1907–1915)
  • Zsilinszky Mihály (1915–1921)
  • br. Kaas Albert (1924–1931)

Főtitkárai[szerkesztés]

  • Zsilinszky Mihály (1889–1889)
  • Kenessey Béla (1889–1895.)
  • Szőts Farkas (1895–1915)
  • Raffay Sándor (1915–1918)
  • Maday Gyula (1918–1921)
  • Török Pál (1923–1938)
  • Szabolcska László (1938–1940-es évek)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [1]
  2. Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [2]; Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [3]
  3. Zoványi, i. m. [4]
  4. Petrik Géza: Magyar Könyvészet 1886–1900 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1913.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [5]; Petrik GézaBarcza Imre: Az 1901–1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1917–1928.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [6]; Kozocsa Sándor: Magyar Könyvészet 1911–1920 (I–II.). Budapest: (kiadó nélkül). 1939–1942.   → elektronikus elérhetőség: Arcanum [7]

Források[szerkesztés]